Kézizálogosítás, központosított műkincs-kereskedelem, műtárgybolt és galéria. Hazánkban a zálogba adás létrejöttét Mária Teréziának köszönhetjük azzal, hogy aláírta a zálogház alapítólevelét, és ezzel létrejött a Bizományi Áruház Vállalat jogelődje.
240 éve, 1773. augusztus 23-án Mária Terézia osztrák császárnő és magyar királynő az első magyar zálogház alapító levelét az akkori magyar fővárosnak számító Pozsonyban írta alá. Ezzel megalakult az egyik legnagyobb múltú, jogfolytonosan működő magyar vállalkozás, a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt.
Az intézmény Pozsonyban kezdte meg működését, de az infláció, a lelassult kereskedelem és a forgalom visszaesése miatt II. József 1787-ben Pozsonyból Budára, a Vízivárosba helyezte a zálogház székhelyét.
1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítése nyomán létrejött Budapest székesfőváros. A lendületes ipari, kereskedelmi és hivatali fejlődésnek természetes következménye volt a lakosság létszámának ugrásszerű növekedése, amely közvetve a zálogházi forgalmat is jelentős mértékben fellendítette. Pest erősödével 1802-ben a zálogház székhelyét újra átköltöztették a mai Királyi Pál és Szerb utca sarkán álló, valamikori klarissza zárda épületébe. A zálogház ekkor már – folyamatosan növekvő mértékben – értékesítette is a ki nem váltott zálogtárgyakat. 1890-ben szükségessé vált egy központi épület létrehozása, a kor technikai színvonalának megfelelő ügyfélforgalmi és tárolási helyiségekkel, illetve árverési csarnokkal. 1903-ra épült fel a Központi Zálogház, nem messze a Belvárostól, a Kinizsi és a Lónyay utca sarkán.
A Tanácsköztársaság győzelme után az intézmény „Magyar Állami Zálogházak” néven a Szociális Termelés Népbiztosságának fennhatósága alá került. Az I. világháborút követően a zálogház átvette és megőrizte a menekültek ingóságait, majd a kiváltatlan zálogtárgyakat az 1920-ban létrehozott Árverési Csarnok nyilvános árverésein értékesítette. Létrehozásának elsődleges célja az aukciók helyszínének biztosítása volt, melyeket kezdetben Vagyonmentő Vásároknak hívtak.
1922-ben az Állami Beraktározási Vállalat beolvadt az állami zálogházba, majd 1924-ben egyesült a Postatakarékpénztárral, ezzel a kézizálog üzletág szervezetileg is integrálódott a bankári tevékenységbe. Ez a szervezeti forma a II. világháború végéig maradt fenn.
1948-ban a zálogtevékenység elvált a Postatakarékpénztártól, és új vállalatként, Állami Zálogház és Árverési Csarnok néven kezdte meg önálló működését. A vállalat profilja 1948 novemberében kibővült az „ingóságok bizományi értékesítésével”, felügyeletét 1950-ben a Belkereskedelmi Minisztérium vette át, és 1951-ben Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) néven működött tovább. Az állami vállalat tevékenységi köre jóval szélesebb volt, mint más kiskereskedelmi vállalatoké: elvben szinte minden cikk megvásárlására, bizományba vételére és értékesítésére kiterjedt.
A nyolcvanas évek végéig a magyar szocialista társadalmi berendezkedés csak állami keretek között engedte a műkereskedést. Kizárólag az államnak lehetett eladni, csak állami cégtől lehetett vásárolni. Régiségárveréseket ugyan már a a nyolcvanas éveket megelőzően is tartottak, de csak a BÁV keretein belül. Az ettől eltérő kereskedelmet zugkereskedelemnek nevezték, és súlyosan büntették. A központosított műkincs-kereskedelemben a rendszerváltás előtti évek hoztak változást, a korábbi használtcikk-kereskedők régiségként kezdhették el árusítani festmény-, szőnyeg -, bútor -, üveg-, porcelán- és egyéb portékájukat.
1991-ben, a politikai és gazdasági rendszerváltást követően a vállalat részvénytársasággá alakult BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. néven, 1992-ben a tulajdonosok 200 millió forinttal emelték a jegyzett tőkét, majd 1997-ben a részvényeket bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. 2001-ben a társaság zártkörű részvénytársasággá alakult át, és a részvényeket kivezették a tőzsdéről.
A profiltisztítás után a cég jelenleg három üzletággal rendelkezik: zálog, kereskedelem és ingatlanhasznosítás. A 2007-ben megnyitott BÁV Aukciósház a magyar műtárgypiacon egyedülálló módon egyesíti magában az árverezőház, a műtárgybolt és a galéria funkcióit. A műkereskedelmi tevékenységek hatékony összehangolásával az Aukciósház igazi multifunkcionális kereskedelmi központtá vált.
