A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét (protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését), egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját.
Pünkösd ünnepe
Pünkösd napján három fontos esemény történt: „a Szentlélek eljövetele – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője -, az egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményében.
A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét (protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését), egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját. Hagyományosan pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút.
„Amikor eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.” (ApCsel 2,1-3).
Pünkösd a Húsvét szombatját követő 50. nap. Innen ered a neve a görög pentecostes (= ötven) szóból, amelyből a magyar pünkösd szó is származik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. A II. századtól kezdve a keresztény vallás is átvette ezt az ünnepet. A katolikus egyház a Szentlélek eljövetelére emlékezik ezen a napon, majd az ünnep tartalmához később hozzákapcsolták az egyház megalapításának ünnepét is.
Csíksomlyói búcsú
1993 óta a pünkösd újból kétnapos ünnep Magyarországon. A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. „Pünkösd napi esésre, ne várj áldást vetésre.” Pünkösdhöz több népszokás is fűződik, ezek közül egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás. Ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérték össze ügyességüket: lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb. A győztes legény egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi legény, viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal az irodalomba is átment „pünkösdi királyság” elnevezés.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. A több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsút hagyományosan az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben tartják.
