Nagycsütörtök estével kezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban, az azt követő vasárnap van húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor Jézus feltámadására emlékeznek.
Nagycsütörtökön emlékeznek a hívek Jézus szenvedésének kezdetére, az utolsó vacsorára. Ezen a napon délelőtt a megyés főpásztorok együtt celebrálják az olajszentelési misét egyházmegyéjük papjaival, a püspökök megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát.
Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg a katolikus hit szerint az oltáriszentséget, valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg szentelésükkor tett ígéreteiket.
Nagycsütörtök este a szentmise elején Krisztust dicsőítik a hívek. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ekkor szólnak utoljára: legközelebb a nagyszombati szertartáson hangzanak fel. A néphagyomány úgy tartja, a harangok Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust.
A nagycsütörtöki szentmise része a Krisztus tettére való emlékezés: az utolsó vacsorán, szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának lábát, sok miséző pap is így tesz. Az utolsó vacsorára emlékező nagycsütörtöki szentmise végén Krisztus ruháitól való megfosztásának jelképét, az úgynevezett oltárfosztást végzi el a pap: ekkor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig az egyház nem mutat be szentmisét.
Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a kereszténység. E napon a katolikus egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartása követik egymást. A katolikus templomokban általában délután három órakor, Jézus kereszthalálának időpontjában keresztútjárást is tartanak.
A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek – mondta Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének nyugalmazott főmunkatársa korábban az MTI-nek.
