„Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz.” A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos vonásukban ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik.
A pünkösd az egyház számára az öröm ünnepét jelenti, így számos vigadozó népszokás fűződik hozzá. Elterjedt népszokás volt a pünkösdi király választása. A kislányok e napon tartják a pünkösdi királynő-járást, a pünkösdölést. A legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Egyes vidékeken ilyen kor állították fel a májusfát, míg ott, ahol május elseje volt a felállítás hagyományosan megszabott ideje, az ünnepélyes kidöntésre pünkösdkor került sor. Galgamácsán például pünkösd szombatján mentek a legények fáért az erdőbe. A Zempléni-hegyvidék falvaiban is pünkösdkor állították a májusfát.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik és a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvényévé vált. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová a rendszerváltozás óta évente több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, a Vajdaságból, Szlovákiából és Ukrajnából, de a világ minden más tájáról is.
Pünkösdi hiedelmek
Pünkösdhöz több népszokás is fűződik, ezek közül egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás. Régi népszokás volt a pünkösdi királyság, amelynél különböző próbák során kiválasztották a legderekabb legényt és leányt. Ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérik össze ügyességüket: lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás stb. A nyerteseket megkoronázták, ünnepélyesen körbevitték és egy éven keresztül minden megengedett volt nekik, ez idő alatt ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi. Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényében leírja a pünkösdi királyválasztást. Uralkodásának rövid idejére utal az irodalomba is átment „pünkösdi királyság” elnevezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. A magyar pünkösdi szokások hasonlóak a szláv, román és germán szokásokhoz.
„Tehát ismét itthon vagyunk a kedves, a szegény Magyarhonban.
Piros pünkösd hajnala van, igazán piros hajnal. Nagykunmadaras utcáin korán, az első kakasszó után nagy muzsikával vonul keresztül egy banda barna zenész, előttük járul kivont mogyorófa pálcával egy városi esküdt, s arcának haragos méltóságán meglátszik, hogy fontos hivatalos foglalkozásban jár, és hogy még ma pálinkát nem ivott.
A derék esküdt férfiú becsületesen kékbe van öltözve, ahogy rangbeli emberhez illik, pörge kalapját ékesíti egypár nagy, kinyílt bazsarózsa, gomblyukában egy csomó szegfű muskátlilevéllel, selyempuszlija ezüstgombos, képe piros, bajusza hegyes, csizmája bojtos, sarkantyús; oly hegyesen szedegeti a lábait, mintha tojásokon járna, s félre nem nézne a világért, még kevésbé a háta mögött járó cigányokra; csak amidőn egy-egy tanácsbeli vagy választott polgár háza előtt mennek, akkor int feltartott pálcájával, hogy menni lassabban kell, a trombitát fújni pedig erősebben.” (Jókai Mór: Egy magyar nábob – VIII. A Pünkösdi király)
A pünkösdi hiedelmek közé tartozott a gonosz távoltartására zöld ág helyezése a házakra, kerítésekre, istállókra. A gazdák ezen a napon megajándékozták a pásztorokat kaláccsal és borral.
Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat – nyírfaágat, gyümölcsfaágat, bodzát – tett, hogy a gonosz, rossz szellemeket távol tartsák a háztól. Pünkösddel kapcsolatos időjárás- és termésjóslásra is van példa. Gyimesben, Csík megyében úgy tartották, ha ilyenkor esik, akkor termés várható. A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Baranyában és Palicson azt mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz”. Az eső azonba nem kívánatos, mert a „pünkösdi eső ritkán hoz jót”.
