Pünkösdhöz több népszokás is fűződik. A húsvétot követő pünkösd a régi magyar falu egyik leglátványosabb ünnepélye volt. S pünkösdi táplálkozással kapcsolatos néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a szokásos a pünkösdi bárány fogyasztása.
A húsvét utáni ötvenedik napon, így 2023-ban május 28-án, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját.
DALMADY: A PÜNKÖSDI KIRÁLYNŐ
(részlet)
Pirul az ég alja,
Már a nap is feljö,
Álmából a rózsát
Most kelti a szellő.
És az édes szóra,
Melly csak alig reszket
Kinyilik, fölérez
A tájon a legszebb.
Pünkösdhöz több népszokás is fűződik, ezek közül egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás. Ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérik össze ügyességüket: lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb. A győztes legény egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi, viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal az irodalomba is átment „pünkösdi királyság” elnevezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. A magyar pünkösdi szokások hasonlóak a szláv, román és germán szokásokhoz.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát – uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés.
A húsvétot követő pünkösd a régi magyar falu egyik leglátványosabb ünnepélye volt. S pünkösdi táplálkozással kapcsolatos néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a szokásos a pünkösdi bárány fogyasztása. Egyes helyeken bizonyos édes tésztákat esznek, hogy sárga legyen a kender. Pünkösdkor már itt az igazi tavasz, erős előszele a nyárnak, és a téli egyhangú étrendet változatossá tehetjük különböző zöldség- és főzelékfélékkel.
Finomságok pünkösdkor is
Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. A rántani való csirkének az alapanyagot nagyon gondosan válasszuk ki, mert rántani a sárga lábú, sárga bőrű, sárga, fehér vagy kendermagos tollú magyar parlagi, vagy más néven, tanyasi csirke a legkitűnőbb. Talán nincs is olyan ember, aki a rántott csirkét nem szereti. Ennek a fajtának kicsiny ugyan a mérete, de ha jól tartják búzával, kukoricával, pompás omlós a húsa és az íze is nagyon jó. A szép világos sárgáspirosra kisült rántott csirkét azonnal tálaljuk, mert a kihűlt hús nem élvezhető.
A libával is csak maradjunk a „parlagi magyar ludak” nemzetségénél, ha ropogós bőrű, porhanyós húsú, ízletes pecsenyét akarunk fogyasztani. A liba legyen fiatal, de ne sovány, hanem olyan, amilyet legalább két hétig kukoricával tömtek. A liba sütését különös gonddal végezzük, hogy finom ropogós, de mégsem száraz pecsenyénk legyen. Felszeletelés után sült burgonyával és uborkasalátával tálaljuk.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.
