„Karácsony. A legendák szent ünnepe, amely a legszebb, a legdicsőbb valamennyi közt. Karácsony…” Ady Endre költői, de mégsem szentimentális hangvétellel foglalja össze karácsony ünnepének a mondanivalóját.
A keresztény világ Jézus Krisztus születésére emlékezik, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják.
A karácsony – latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (az Úr születése) – a kereszténységnek a húsvét mellett a második legnagyobb, gyakorlatilag legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. Jézus pontos születési dátumáról az evangéliumok nem nyújtanak megbízható támpontot, ezért kezdetben többféle időponthoz kötötték ezt a napot, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony végleges, december 25-i időpontjáról a 325-ben tartott első niceai zsinaton (a keresztény egyház püspökeinek tanácskozásán) döntöttek. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.)
A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus a zsidó József és Mária gyermekeként született Betlehemben (ma Izraelben, a Palesztin állam területén található), és születésének időpontja lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdete. A magyar karácsony szó eredetét tekintve valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenévre vezethető vissza. A magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet hasonló hangzású szóval. A magyarban „két karácsony” kifejezés is él: a „nagykarácsony” karácsony napja, december 25., a „kiskarácsony” újév napja, január 1.
A karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (jelentése Úrjövet, az Úrra való várakozás), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával kezdődik, a régi hagyomány szerint ekkor virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, a feltálalt halételek szokása is ezt mutatja. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise mindezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli. A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad, és több mint ötven nyelven üdvözli a világ népeit.
ADY ENDRE: SZEGÉNYEK KARÁCSONYA
Karácsony. A legendák szent ünnepe, amely a legszebb, a legdicsőbb valamennyi közt. Karácsony… e szónál millió szív dobban össze, s millió ajkról hangzik fel a hála, a zsolozsma a nagy mindenség Urához, aki beváltá az ígéretet, s Megváltót adott a bűnös emberiségnek. Ünnepet ül az egész keresztyén világ. Ünnepel a szegény és gazdag egyaránt. Igen, a szegény ember… Valamikor, régen mennyire más volt e kép. Odakünn a fagyos, hideg szél süvölt, kísértetiesen rázva a szegény hajlékok rozzant ablakfáit. A vastag hólepel mint fehér szemfedő messze úgy terül el beborítva mindent fagyos leplével. Mindent, ameddig a szem lát. Mintha minden élet megszűnt volna, oly némaság mindenütt. Csak a szél süvölt könyörtelen, irgalmatlanul. …Szegényes, kicsi szoba. Az ablakok papírral vannak beragasztva, a kis pléhkályhában régen kiégett az utolsó hasáb fa. A családfő az asztalnál ül, könyökére támasztva a fejét… Gondolkozik. Vajon mire gondol – a béke ünnepén? – Mit eszünk holnap! – tör ki a sóhajtás kebléből. … Holnap… s azután! Íme az egyik karácsony. Ez most a jelen… Mintha megváltozott volna a természet rendje, napfényes idő, tavaszi lég, s csak az éneklő madárnak danája hiányzik, hogy valóban elhitesse velünk a tavaszt. Ünnepel az egész világ – a szegény ember is. És a szegény ember öröme, békéje kétszeres. A télnek, fagynak nyoma sincs, és a hideg, a kegyetlen hideg nem emésztette fel még utolsó filléreit. Még egy kis karácsonyfára is telik, s az apróság ujjong, örült a kriszkindlinek, amely gondoskodik a szegény gyerekekről is. Karácsony van… A szegények karácsonya!…
NN 1901. december 25.
