Minden idők legnagyobb zenei lángelméje szigorú atyai nevelésben részesült, a felnőtt, életvidám, környezete figyelmét újra és újra magára vonó Mozartnak meg kellett tanulnia önállóan élni. Hiszen még kedvenc ételeit is az apja választotta ki gyermekkorában.
295 éve, 1719. november 14-én született Johann Georg Leopold Mozart egy könyvkötő fiaként. Bár ma elsősorban Wolfgang Amadeus Mozart gondos édesapjaként emlegetjük, maga is kiváló zeneszerző, zenepedagógus és hegedűművész volt.
Mozart apja az augsburgi gimnázium elvégzése után 1735-ben a jezsuita St. Salvator iskolában gyakran adott elő színészként és énekesként, emellett orgonált és hegedült. A salzburgi bencés egyetemen filozófia- és joghallgató volt, sőt teológiát is tanult, de a zeneművészet mindennél jobban érdekelte. 1740-ben hegedűművészként kezdett pénzt keresni és emellett Thurn und Taxis gróf inasa lett. 1747-ben feleségül vette Anna Maria Pertlt, akitől hét gyermeke született, de csak kettő érte meg a felnőttkort, Maria Anna (családi becenevén Nannerl) és Wolfgang Amadeus.
Leopold Mozart fiáról hamar kiderült, hogy csodagyermek: előbb ismerte a kottát, mint a betűket. Muzsikus és zenepedagógus apja négy-öt éves korától pontos feladatterv szerint képezte, s Mozart akkor már maga is komponált.
Leopold, aki hírnevét már életében több kiadást megért hegedűiskolájának köszönhette (Versuch einer gründlichen Violinschule, 1756), természetesnek vette, hogy erős szigorral egyengeti fia zenei fejlődését. A fiával való levelezésből kiderül, hogy az erős szeretet érző, meleg egyéniségű apának határozott realitásérzéke és éles szeme volt az anyagi előnyök meglátására és kihasználására. A kis Amadeust hatéves korában már európai körútra vitte a tehetségesen éneklő és hegedülő Nannerl társaságában. Bécs, München, Párizs és London koncerttermeiben, a gyermekek főúri otthonokban játszottak, az arisztokraták legnagyobb megelégedésére; királyok, miniszterek – köztük a bajor választófejedelem és Mária Terézia -, tudósok és elismert zenészek hódoltak a gyermek tehetsége előtt.
A Varázsfuvolát és a Figaro házasságát is jegyző Mozart zseni volt, tudatában volt rendkívüli adottságainak, ami nagy önbizalommal töltötte el. Ez az erős öntudat segítette fellépésein, kiállásán és művészi kiteljesedésében, de nehezítette kapcsolatainak ápolásában, ami ekkoriban szó szerint az életben maradását jelentette. Egy művész teljes egészében a gazdag patrónusok kegyeitől függött. Mozart azonban nem tudott és valószínűleg nem is akart hízelegni. Az alig 35 évet megélt Mozart félelmetes gyorsasággal és hihetetlen szorgalommal dolgozott, éppúgy, ahogy élt: szerette a kényelmet, a drága öltözékeket és az ízletes ételeket. Kedvenc ételei között szerepel a hízott kappan („Kapaundl”) kucsmagombával és borjúszelet ananásszal.
BORJÚSZELET MOZART-MÓDRA
(A recept a mai, modern konyha alapján)
Hozzávalók: 720 g borjúhús, 75 g szalonna, 2 db zsemle, 4 db ananászkarika, só, bors, rumos meggybefőtt, petrezselyemzöld, olaj, burgonya, saláta, 4 darab cherry paradicsom
Elkészítés: A húsból négy szeletet vágunk, és gyengén kiverjük. Sóval, borssal fűszerezzük, olajjal megkenjük és serpenyőben átsütjük. A szalonnát négy vastagabb szeletre vágjuk, és szintén kisütjük. A zsemlékből négy szeletet formázunk és megpirítjuk.
Tálalásnál a zsemleszeleteket előmelegített tányérra tesszük, mindegyikre egy-egy hússzeletet és arra egy-egy lecsöpögtetett konzerv ananászkarikát helyezünk. A meggyel díszítjük, kevés petrezselyemmel megszórjuk.
Amennyiben nem meggybefőttel tálaljuk, a hússzeletre egy szelet pirított ananászt is helyezhetünk, és körítésnek tehetünk enyhén ecetes salátát paradicsommal a tányérra. (A zsemleszeletek elhagyhatóak.)
