Barna kenyér, fehér kenyér, spárgakenyér. A pékek már jó ideje nem csak a régóta ismert kenyérfajtákat sütik. Murkarépa, algák, malátasör, dió vagy paradicsom – sok minden egyéb is belekerül újabban a kenyértésztába.
Nem egy pékmester határozza el, hogy nem csak az úgynevezett hagyományos kenyérfajtákat készíti: egy ideje kedvenc lett a spárgakenyér. Ezt úgy készítik el, hogy apróra vágott spárgát tesznek a búzakenyér tésztájába, amelyhez előzőleg spárgafőzetet kevert. A kenyér kisütésénél azután a zöldség „belefő” a tésztába és a kisült kenyérnek friss spárgaillata lesz, az íze pedig állítólag „nagyon kellemes”.
A spárga és a kenyér ilyen „összeházasítása” egyike a számos újdonságnak, amellyel az élelmiszeripar évről évre kirukkol. Nemcsak a kisüzemek, hanem a nagyipar is. Egész konszernek foglalkoznak például azzal, hogy készételeknél miként tudnák összehangolni a sonka hőellenálló képességét a sajt olvadáspontjával.
Az újítók soraiban újabban a pékek is megjelentek. Nekik köszönhetően kapható már „túrókenyér” is, és létezik már zöld „algakenyér” is, amely állítólag különösen egészséges. De a spárgakenyér mellett a sörkenyeret valószínűleg többen ismerik. A piaci verseny kiélezett és a fogyasztók igénylik az ötletgazdagságot.
A spárgakenyét készítése egy spárgatermesztő asszonytól származik (természetesen).
Egy kilónyi kenyértésztához 110 gramm spárgára van szükség. Az alakjára nézve kerek kenyér íze azonban a laikus számára „normálisnak” tűnik azon a részén, ahol történetesen nem tartalmaz spárgát. Mindenekelőtt az a fontos – és ezt őszintén meg kell mondanunk -, hogy igazi kenyér legyen a pultokon.
