A téltemetést és a tavasz beköszöntét szinte minden nép megünnepli. A húsvét a keresztény valláskörben azonban más jelentőséggel bír.
Az ünnepi szokások részei, a böjtöt követően, a tipikus ételsorok is. Vajon hogyan ünnepelnek és mit kínálnak húsvét ünnepén egyes nációk fiai? Nemzetközi körképünk ebbe nyújt betekintést.
Magyarországon a húsvét elképzelhetetlen főtt sonka, torma, főtt tojás és kalács nélkül. Az ünnepi asztalon, melyet sok helyen üde tavaszi virágok – nárcisz, jácint, barka, tulipán – díszítenek, megtalálhatók a friss tavaszi zöldségek, az újhagyma, a retek, az uborka is. A locsolkodás, a hímes tojások festése, a nyuszi-, kacsa-, csibe- és libaözön nagy várakozással tölti el honfitársainkat.
Magyar jellegzetesség, hogy húsvétra fonottkalácsot süt a háziasszony, amit más népeknél szokatlan módon, a sonka tálalásakor „törnek meg”. A húsvéti sonka mellé adott, kifliburgonyából készített, hidegen tálalt hagymás burgonyasaláta főleg északi országokban – de hazánk németlakta területein is – népszerű. Mediterrán térségekben a sonkához friss déligyümölcsök is társulhatnak – a világhírű pármai sonkát az olaszok előszeretettel fogyasztják sárgadinnyével -, sőt porcukorban megforgatott, aszalt datolya is. A kárpátaljai magyarság körében, például Nagydobronyban, e jeles alkalomkor oltott tejet készítenek a húsos ételek kiegészítése, ellensúlyozása végett. A técsői magyarság asztalára a füstölt „disznóságok” mellé töltött tyúk kerül.
Belgrádban az ortodox húsvét szokásai meglepőek számunkra: mivel déli szomszédunk fővárosában élnek katolikusok is, a húsvét másfél hétig tartó ünneplésből áll. Szinte állandóan zúgnak a harangok, körmenet vonul méltósággal, a templomokban sok-sok gyertya ég, a szerb ételek pedig egy másik világ szokásait tükrözik. Az ugyancsak szláv népességű Lengyelországban nagypénteken szigorú böjt van, a háziasszonyok főleg halételeket készítenek. Aztán annál nagyobb étvággyal fogyasztják ők is a húsvéti sonkát – gyakran hideg babsalátával.
Olaszországban sonka helyett Corallina nevű szalámit falatoznak a főtt tojás mellé, és akárcsak karácsonykor, húsvétra is megsütik a híres kalácsot, a panettonét. Az olasz húsvéti ételreceptek és szokások az antik földműves világból erednek. Vagyis a hajdanán rendelkezésre állt kevés alapanyagból (liszt, tojás, cukor, olívaolaj) készítenek különböző süteményeket, édességeket. Hogy változatosabbá tegyék őket, különféle ehető formák – galamb, baba, nyúl, harang, lovacska – kerülnek az asztalra.
Franciaországban inkább sült bárányt fogyasztanak, természetesen a kellemes vörösborok társaságában. Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra. És nemcsak sört isznak, – húsvétkor divatosak a tojás- és mandulalikőrök is. Még északabbra, a finneknél egyedülálló húsvéti édes csemege a „mammi”, ez a rozslisztből és malátából készült, formába öntött barna édesség, amelyet cukorral, tejjel vagy tejszínnel esznek.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Afrikában azt sem tudják, mi fán terem ez a tavaszi ünnep, hiszen jobbára csak két évszakot ismernek. Ám sok afrikai nép katolikus, így a fekete kontinensen is megünneplik a húsvétot. Ugandában böjt előzi meg a többségében katolikus, kisebb részben protestáns és iszlám hitű lakosság egyik nagy ünnepét. Ilyenkor főleg halat, zöldséget, köreteket, édességeket, gyümölcsöket fogyasztanak. A menü fontos részei a hosszan párolt marhahúsok, a grillezett kecskegida és a zöldségek, köztük a friss spenót. Hasonló az ételsor Kenyában, ahol a böjt idején sok tésztát és halat fogyasztanak. Az iszlám vallású Tunéziában húsvétkor kuszkuszt főznek – híres nemzeti étel ez, szárított, sózott, majd olívaolajba mártott bárányhússal fogyasztják -, valamint mandula és cukor alapanyagból készítenek süteményeket.
Az északi országokban élők húsvétja többször fehér, mint mifelénk a karácsony. Stockholmban ilyenkor sem ritka a hóesés, fentebb, az Északi-sark felé pedig teljesen megszokott. Sokan ezért síelni mennek az ünnepek alatt. Az otthon maradók Gyümölcsoltó Boldogasszony napján ostyasütéssel kezdik az ünneplést. Az ostyát eper- vagy málnalekvárral és tejszínhabbal koronázzák, meg, mellé tejet isznak. Mostanában az ostyába répát reszelnek vagy spenótot, és ezt a sós változatot könnyű vacsoraként tálalják. Tejföllel, vöröshagymával, kaviárral is kedvelik. A svéd húsvéti reggeli marcipánnal töltött, tejszínhabos zsemle. Az ünnepi étel pedig sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve. Újabban a skandinávok is kezdik más országok húsvéti ételeit kipróbálni, mint például a görög húsvéti kenyeret, amelyben főtt tojások lapulnak.
