A Nyomorultak és A párizsi Notre-Dame szerzője nagyon szerette a hasát, szinte mindig hatalmas étvággyal evett. Több, általa különösen kedvelt étel is viseli a nevét.
A legnagyobb francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus, az európai romantika vezéregyénisége, Victor Hugo, amikor épp nem politizált, nem írt és nem társadalmi életet élt a szalonokban, akkor az evés örömének adta át magát.
Az alkotmányozó és a törvényhozó nemzetgyűlésben felszólalt a szegénység ellen, éppúgy, mint a társadalmi kirekesztettség ellen, a nők és gyerekek emberi jogaiért, a halálbüntetés eltörléséért, a sajtószabadságért, az ingyenes és világi oktatásért. S bár rengeteget tett a szegénység ellen – még végakaratában is jókora összeget, mintegy 50 ezer frankot adományozott a nincsteleneknek -, ő maga szerette élvezni az élet apróbb örömeit, és nem tagadta meg magától a konyha nyújtotta finomságokat.
Victor Hugo híresen nagyevő barátaihoz, idősebb Alexandre Dumas-hoz és Honoré de Balzac-hoz hasonlóan mindig hatalmas étvággyal evett. Egy anekdota szerint Hugo maga gyakran mondogatta: „a természettudomány három különlegesen nagy gyomrot ismer: a cápáét, a struccét és Victor Hugóét”.
Feljegyezték róla, hogy például a narancsot héjastul ette meg, mégpedig úgy, hogy beleharapott, sőt a kisebb narancsokat egészben kapta be. A nagy rákokat, a homárt és a langusztát is szőröstül-bőröstül, sőt páncélostul fogyasztotta el, amit azzal indokolt, hogy a húsuk így könnyebben emészthető. A steaket véresebben, a sülteket szaftosan, ízesítve szerette.
Valószínűleg étvágytalan napja volt, amikor ezt a közismert megállapítást tette: „Lehetetlen állat a pulyka. Egy embernek talán sok, de kettőnek bizonyosan kevés.”
Bélszínszeletek Victor Hugo módra
Hozzávalók: 65 dkg tisztított bélszín, 10 dkg zsír (vagy olaj, ha valaki nem kedveli a zsírt), 4 db zsemle, 8 db ajókagyűrű (ringli), só, bors, 2 dl Béarnaise-mártás (béarni-mártás)
Elkészítés: A szépen megtisztított bélszínt nyolc egyforma nagyságú szeletre vágjuk, tenyerünkkel kissé lelapítjuk, sóval, borssal fűszerezzük és forró zsírban félangolosra sütjük. A zsemlékből nyolc szeletet formázunk (1-2 cm magas) és a hússzeletek mindkét oldalát aranysárgára pirítjuk. Ügyeljünk arra, hogy ne engedje el a levét és ne száradjon ki. Előmelegített tálra helyezzük a zsemle krutonokat, mindegyikre egy-egy hússzeletet teszünk, leöntjük forró Béarnaise-mártással és tetejére ajókagyűrűt helyezünk. Körítésnek hasábburgonyát adunk mellé. Salátával, brokkolival vagy spárgával igen ízletes lehet.
Tálalásnál a tál közepére tesszük a zsemleszeleteket, rátesszük a bélszínszeleteket és bevonjuk sűrű berni mártással tetejére rácsot alkotva, rárakjuk a kigöngyölt ajókagyűrűkből vágott hosszúkás csíkokat
Béarni mártás (Béarnaise)
Ha otthon nincs készen vett béarni mártás, könnyen elkészíthetjük mi magunk is.
Hozzávalók: 2 szem mogyoróhagyma, 1 evőkanál ecet, 3 db tojássárgája, 2 evőkanál mustár, 25 dkg vaj, vagy margarin
Elkészítés: Meghámozzuk és összevágjuk a mogyoróhagymát, majd az ecettel és kevés vízzel lábosba tesszük. Lassú tűzön addig főzzük, amíg a hagymák megpuhulnak és az összes folyadék el nem fő. A lábost hideg vízbe tesszük, majd a masszához gyors keverés mellett (habverőt is használhatunk hozzá) adjuk hozzá a 3 tojássárgáját. Akkor jó, ha krémesedni kezd. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, keverjük el vele a mustárt, adagolva öntsük a 25 dkg olvasztott vajat és az egészet alaposan keverjük össze. Ha fel szeretnénk melegíteni, gőzölve tegyük, hogy ki ne csapódjon.
