Liszt Ferenc koncertjeinek állandó helyszíne volt, de megfordult itt Ferenc József király, ifjabb Alexandre Dumas és Jókai Mór is. 1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit a II. világháborúban szétlőtt Pesti Vigadó.
A magyar romantikus stílus kiemelkedő épületét, Feszl Frigyes alkotását eredetileg 1865-ben adták át a nagyközönségnek.
A 18. század végén a pesti publikumnak egyre nagyobb szüksége volt egy táncteremre. 1832-ben épült meg Pollack Mihály tervei alapján a mai Vigadó elődje, a Redoute (vigadóépület, bálterem), amely hamarosan a főváros egyik legmeghatározóbb kulturális színterévé vált. A szabadságharc alatt, 1849 májusában azonban a pesti Duna-sor klasszicista palotáival együtt a Redoute is leégett. Tíz évvel később Feszl Frigyest bízták meg az újjáépítéssel, aki keleti elemekkel elegyített romantikus épületet tervezett.
A palotát 1865-ben adták át, ekkor a Pesti Vigadó – akárcsak ma – többféle célt is szolgált: ünnepi és jótékonysági bálokat, fogadásokat, komolyzenei előadásokat rendeztek itt.
A Vigadó már megnyitásának évében történelmi pillanatok helyszínévé vált.
erenc József király 1865-ös látogatásakor itt tartottak neki ünnepélyes zeneestélyt, míg ifjabb ifj. Alexandre Dumas is ideutazott, hogy Liszt Ferenc egyik első vigadóbeli fellépését meghallgassa.
Olyan neves zenészek fordultak meg itt, mint Johannes Brahms, Claude Debussy, Bruno Walter vagy Herbert von Karajan.
Itt hangzott el elsőként Pesten teljes terjedelmében Beethoven IX. szimfóniája, melynek emlékére Erkel Ferenc karnagy ezüst karmesteri pálcát kapott, és itt ünnepelték 1894-ben Jókai ötvenéves írói jubileumát is.
Rendeztek a Pesti Vigadóban korcsolyabált, Jókai-regényalakokat megjelenítő jelmezbált, és itt tartották meg először a legnagyobb magyar emléke előtt tisztelgő Széchenyi-bált is.
Az épület a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, így sokáig az is kérdéses volt, hogy egyáltalán újjáépítik-e. Végül 1980. március 12-én nyitotta meg ismét kapuit két színházteremmel és egy galériával. 2004 és 2014 között újabb felújításon esett át az épület, az intézmény tulajdonosa és működtetője a Magyar Művészeti Akadémia.
