Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Mi okozta az 1838-i nagy pesti árvizet? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Mi okozta az 1838-i nagy pesti árvizet?

Szerző: / 2023. április 3. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Tóth Béla irodalmár is lejegyezte, hogyan maradna el az árvízveszedelem gróf Haller Ferenc szerint…

Johann Hürlimann: Árvíz a pesti Színház-téren, 19 szd., részlet (Fotó: OSZK)

Az 1838-i pesti nagy árvizet – melynek emlékét máig sok egykorú vörös márványtábla jelzi Budapest régi fertályaiban – az okozta, hogy a tavaszi jégzajlás megtorlott a Gellérthegy előtti Molnár-sziget azóta felrobbantott szikláin.

Egészen más véleményen volt azonban hallerkői gróf Haller Ferenc, a sárosalsósebesi várúr, utóbb a szabadságharcban jeles huszárkapitány, a reformkorszak nemzeti ellenállásának egyik főembere, nemes Sárosvármegye egyik követe a pozsonyi Országgyűlésen, egyébként excentrikus gondolkozású úriember, minden újmódi ellenzője.

A pozsonyi Diaetán a Felső Tábla a pesti nagy árvíz dolgáról tanácskozott. Grófuram felállott és a főrendek nagy derültségére az alábbi okfejtést adta elő:

– Főméltóságú Karok és Rendek! A rettentő árvíz oka kétségtelenül és bizonyosan az újmódi gőzös hajózási Törökországtól Bécsig jár alá s fel ez az ördöngös masinéria, a zakatoló kerekeivel riogatja a dunai halakat! Ezek felszökben mind a dunai Molnársziget és a Gellérthegy közé szorultak, eltorlaszolták a zajló jég útját, ugyanezt cselekedték a Lágymányos árterén is, ettől rekedt meg a jég, amitől azután az árvíz lett! Térjünk vissza a régi jó módihoz, a lóvontatta dunai dereglyéhez! Ettől a győri, komáromi, szentendrei, ráckevei és bajai dereglyés Céhek is, a halászcéhek is, a halak is örvendezni fognak és elmarad az árvízveszedelem is!

 

Tóth Béla nyomán

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek