Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások névvel 121 esztendővel ezelőtt, 1901-ben művészek közadakozásából alapítottak klubot a legkülönbözőbb művészeti ágakban tevékenykedő hivatásos művészek összefogására.
A Fészek szónak a magyar értelmező kéziszótár szerint nyolc jelentése is van. Az ember leginkább a madarak építette lakóhelyre gondol. De a láncnak és vetüléknek egymás után többször előforduló hibás kereszteződését is fészeknek nevezik. A tornában kézzel és lábbal megtartott homorítás is ezzel a szóval jelölhető.
Arra pedig végképp nem gondol senki, hogy a „fészek” tulajdonképpen rövidítés is lehet. De csak akkor, ha a híres Fészek klubra gondolunk, amely már a 121. születésnapját ünnepelheti.
Különböző kávéházi asztaltársaságok közös gondolatából, 1901-ben született az ötlet, hogy klubot kellene alakítani. Az alapítók között olyan neveket találunk, mint Benczúr Gyula festő, Bródy Sándor író, Csortos Gyula színész, Fadrusz János szobrász, Fényes Adolf festő, Góth Sándor színész, Hegedűs Gyula színész, Heltai Jenő író, Hubay Jenő zeneszerző, Kacsóh Pongrác zeneszerző, Kernstok Károly festő, Lechner Ödön építész, Molnár Ferenc író, Ódry Árpád színész, Pethes Imre színész, Rippl-Rónai József festő, Rózsahegyi Kálmán színész, Stróbl Alajos szobrász, Szinyei Merse Pál festő, Újházi Ede színész, Vaszary János festő.
A klub célja elsősorban az volt, hogy a szétszórt művészeti csoportoknak legyen egy közös helye, ahol rendszeresen találkozhatnak.
A Fészek ismertetője alapján az első alapszabály szerinti célja „a művészek társas érintkezésének előmozdítása, hogy az eddig szétszórt csoportok egy közös, meleg fészekben találkozhassanak, s ott együttes érintkezés és termékenyítő eszmecsere útján a művészetnek szolgálhassanak. Ez az intim belső kapocs adja meg az egyesületnek erkölcsi súlyát kifelé is.”
A művészemberek mélyen a zsebükbe nyúltak, hogy megvásárolhassák az e célra alkalmas épületet. Budapesten a Kertész utca és Dob utca sarkán találták meg azt a helyet, amely máig is a művészetek fészke.
A Fészek rövidítés
Mint említettük, a Fészek rövidítés. Nos, Zilahy Gyula a nemzeti Színház művésze fejéből pattant ki az ötlet, ő volt a klub keresztapja. Az F a festőkre, az É az építészekre, S a szobrászokra, Z a zenészekre, E az énekesekre (az ékezetet költői szabadsággal törölték) a K pedig a komédiásokra utalt. Az épületet nem kímélte a II. világháború, lebombázták, de a művészek a saját pénzükből újjáépítették.
Ismét a Fészek ajánlóját idézzük: „a Fészek a kortárs hivatásos prózai, zene-, tánc- és artistaművészet, egyben a film-, rádió- és televízió-művészet, valamint az irodalom minden ágának és formájának nyilvános előadására alkalmas összművészeti befogadó színháza, illetve a progresszív képző-, ipar-, fotó- és építőművészet nemzetközileg elismert galériája, egyben újságírókkal és elméleti szakemberekkel bővült közművelődési központja.”
Az utóbbi évtizedekben némileg megváltozott az országos egyesületként működő Fészek belső élete. Nagyobb jelentőséget kaptak a rendezvények, koncertek, irodalmi és színházi estek, kiállítások, exkluzív szakmai bemutatók, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai viták.
1949-ben a klubot államosították, előbb a kulturális tárca, majd a művészeti szakszervezetek irányítása alá került. 1989 óta önálló intézmény.
