Egy, a szépségében a legszínpompásabb egzotikus madarakkal is versengő jégmadarat (Alcedo atthis) bevetés közben megtekinteni, maga a csoda. Kovács Attila fotósnak sikerült Tiszaalpár határában.
A jégmadár bár ritkán kerül az emberek szeme elé, első pillantásra felismerhető: hátoldalán ragyogó smaragdzöld és zománcos fényű kék színek csillognak, feje oldala és testalja pedig rőtes aranybarna. Ahogy a természetben lenni szokott, e faj szépsége sem öncélú, hanem a rejtőzködését szolgálja.
A szalakóta alkatúak közé tartozó madár rendszerint meredek partoldalak mentén, vízfölé nyúló ágon lesi az alatta elúszó apró halat vagy rovart. Zsákmányát megpillantva eleven szigonyként zuhan a vízbe, majd perregő szárnycsapással száll vissza leshelyére. Néha a víztükör felett egyhelyben szitál, és elég nagy magasságból, kissé ferde vonalban bukik a vízbe. A hasa száraz levélre emlékeztető színe nem kelti fel a zsákmány gyanúját, míg felülről tekintve a csillogó vízfelületre emlékeztet, így ő is biztonságban érezheti magát a ragadozók madaraktól.
A 16 centiméteres testhosszúságú védett vándorló madár folyók, patakok mentén él és költ. Magyarországon szórványosan fészkel, de őszi vonulása idején, sőt helyenként télen is gyakori.
Jégmadár (Alcedo atthis) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2021 (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Jégmadár (Alcedo atthis) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2021 (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Jégmadár (Alcedo atthis) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2021 (Fotó: MTI/Kovács Attila)
Jégmadár (Alcedo atthis) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2021 (Fotó: MTI/Kovács Attila)
