Két fiatal, nyolc hónapos hóbagoly hím testvérpárral bővült a debreceni állatkert. Így évtizedek után újra látható hóbagoly a Nagyerdőn.
Hóbaglyok érkeztek a debreceni állatkertbe
Hóbaglyok (Bubo scandiacus) érkeztek a debreceni állatkertbe, ahol ezt az állatfajt még soha sem láthatta a nagyközönség – mondta csütörtökön sajtótájékoztatón a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Nagy Gergely Sándor közölte: a fiatal, nyolchónapos hím testvérpárt az amszterdami állatkertből hozták. A hímek kétéves korukra válnak ivaréretté, addigra tojók is érkeznek hozzájuk, ezzel az állatkert hozzájárul majd a faj megmentéséhez – hangsúlyozta az ügyvezető.
A hóbaglyokat a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján 2017 végén a nem veszélyeztetett fajok kategóriájából a sebezhető fajokéba sorolta át, mivel három generáció alatt, elsősorban a klímaváltozás miatt több mint 30 százalékkal csökkent a számuk – mondta, hozzátéve, hogy Európában jelenleg mintegy 500 egyedet tartanak nyilván. A debreceni állatkert hatvan évvel ezelőtt, 1958-ban nyitotta meg kapuit Magyarország első vidéki állatkertjeként, a kerek évfordulót ünneplő parkba idén további fajok érkezését tervezik – fűzte hozzá.
A két hóbagoly már jól érzi magát a röpdében, amelyet nyáron beárnyékolnak a Nagyerdő fái, így a hőséget is könnyebben vészelik majd át a madarak.
A hóbagoly az Északi-sarkkör területének jellegzetes ragadozója, természetes élőhelye Grönland, Észak-Amerika és Eurázsia északi részének háborítatlan, fátlan vidékei. Szabadban átlagosan 15 évig élnek, Magyarországon igen ritka téli vendégek. Szinte egész vadászterületét belátja, mivel egy helyben ülve fejét 270 fokban képes körbefordítani. Noha a természetben szürkületkor vadászik aktívan, képes a nappali életmódhoz is alkalmazkodni – ez a tulajdonsága megkülönbözteti az összes bagolyfajtól.
A hóbaglyok igen csendes madarak, ám többféle hangot képesek kiadni a költési időszakban; a hangos, érdes hívóhang, amelyet a párkeresés során a hímek használnak, a tundrán több kilométeres távolságból hallható. A fiókák sziszegő hangjukkal jelzik éhségüket, a szülők pedig kotkodácsoló” hangon jelzik a veszélyt a fiókáknak. A szürke pihét „viselő” fiókáknak később alakul ki a jellegzetes hófehér tollazatuk. A kifejlett egyedek 55-66 centiméter hosszúra nőnek, és a súlyuk elérheti a 2,5 kilogrammot. A kicsik 25 napos koruk után kezdenek repülni, és 5-7 hetes korukban már önállóan vadásznak.
