Teleki Géza élete végéig szövetségese maradt Jane Goodallnak az állatkísérletek elleni harcban, és jelentős érdemei vannak abban is, hogy a csimpánzok veszélyeztetett helyzetét nemzetközileg elismertté tette.
Felavatták Teleki Géza antropológus, főemlőskutató emléktábláját hétfőn a Fővárosi Állat- és Növénykert Emberszabású Majmok Házában. Az eseményen részt vett Jane Goodall főemlőskutató, az ENSZ békenagykövete is, akivel Teleki Géza csaknem 50 éven át dolgozott együtt a csimpánzok és a természet megmentésért. A kutató az eseményen felhívta a figyelmet a természetvédelem ügyének és az abban dolgozók munkájának kiemelkedő szerepére, valamint a felnövekvő generáció tanításának fontosságára.
Teleki Géza az elsők között csatlakozott Goodallnak a Gombe Nemzeti Parkban végezett kutatásaihoz, segítette és formálta az ott folyó munkát. Egész életét a csimpánzok szolgálatába állította, és azt vallotta, hogy az állatok és a növények megmentéséhez az emberi érzéseket kell „mozgósítani”. Önmagát nem tudósnak, hanem természetvédőnek tartotta. Egyik legnagyobb érdeme, hogy megalapította Sierra Leone első nemzeti parkját a ma is látogatható Outamba-Kilimi Nemzeti Parkot.
Teleki élete végéig szövetségese maradt Jane Goodallnak az állatkísérletek elleni harcban, és jelentős érdemei vannak abban is, hogy a csimpánzok veszélyeztetett helyzetét nemzetközileg elismertté tette.
Teleki Géza a történelmi széki gróf Teleki család tagja, Kolozsváron született 1943-ban. Teleki Pál unokája, idősebb Teleki Géza miniszter és zabolai Mikes Johanna fia Kolozsváron született, az Egyesült Államokban nőtt fel; Washingtonban tanult, később a Pennsylvania Állami Egyetem tanára lett. Amerikában nőtt fel, de élete legfontosabb évei Afrikához kötötték. 1968-tól Jane Goodall munkatársa Afrikában, nevéhez fűződik a Sierra Leone-i nemzeti park létrehozása. Tudományos könyvei angolul és franciául jelentek meg. Hatvanhárom év után, 2011-ben települt vissza Magyarországra, 2014-ben hunyt el.
Jane Goodall a csimpánzok viselkedését tanulmányozó, új korszakot nyitó munkáját 1960 júniusában kezdte el Tanzániában. Kutatásait a Gombe Nemzeti Parkban végezte, amely megalapozta a későbbi primatológiai kutatásokat, valamint ezek segítették, hogy újrafogalmazza az emberek és állatok közötti viszonyt. Goodall 1977-ben alapította meg a Jane Goodall Intézetet, amely folytatja a Gombéi kutatásokat, és vezető szerepet tölt be a csimpánzok és élőhelyeik védelmében.
Az intézet széles körben ismert az új, közösség-központú természetvédelem megalapozásáról és afrikai fejlesztési programjairól, valamint a Rügyek és Gyökerek (Roots & Shoots) környezeti nevelési világhálózatról, amelynek több mint 9000 csoportja van a világ közel 100 országában.
Goodall folyamatosan utazik, és előadásokat tart világszerte a csimpánzokat veszélyeztető fenyegetettségekről, és más környezeti válságokról. Folyamatosan arra ösztönzi hallgatóságát, hogy ismerjék fel személyes felelősségüket, és higgyenek abban, hogy életstílusuk megváltoztatásával és közösségi tettekkel képesek változásokat előidézni.
A kutató Budapesten tart előadást a MOM Kulturális központban, a keddi előadást a Jane Goodall intézet honlapján online is meg lehet hallgatni. A programon bemutatják A remény magvai című, magyar nyelven frissen megjelent kötetét is.
