Aszklépiosz gyógyhelye, kezelési és vallási központja mellett, a szentélyhez tartozó hatalmas epidauroszi amfiteátrum 14 ezer nézőnek kínált helyet Peloponnészoszon.
A tökéletes állapotban fennmaradt ókori epidauroszi színház az i.e. 4. században épült. Akusztikája még a mai kor szakembereit is ámulatba ejti. A csodálatos környék és az épület tökéletes arányai páratlanok.
A Peleponnészoszon, a Szaroni-öböl mentén fekvő Argolisz környékén az ókorban vallási központ volt Epidaurosz, ahol a görög mitológiában a gyógyítás istenének számító Aszklépiosznak a szentélye, az Aszklépieion állt. Ez egyúttal gyógyhely és kezelési központ is volt, mert a szentély papjai egyben orvosok is voltak, akik orákulumokkal és az orvostudomány eszközeivel igyekeztek visszaadni a páciensek egészségét. A szentélyhez tartozott a hatalmas amfiteátrum is, amely 14 ezer nézőnek kínált helyet, és ma újra üzemel. Az Aszklépieion épületeivel (fürdő, stadion, szentély, szent liget) együtt 1988 óta a Világörökség része.
A múlt században csekély mértékű restaurálást hajtottak rajta végre: megőrizték az eredeti döngölt földpadlót a színpadon, ma is ötvennégy sorban magasodnak egymás fölé a tizennégyezer néző befogadására alkalmas üléssorok, az első sorok piros színei azt jelzik, hogy ott foglalhatnak helyet a kiemelten fontos személyiségek.
A tökéletes mérnöki munkával felépített színházhoz remek szemmel fedezték fel az alkalmas helyet: békésen hullámzó hegyek szolgálnak háttérdíszletként. Ez a teátrum volt az ókori drámajátékok színhelye. Érthető az s, hogy Maria Callas rendkívül szívesen lépett itt fel. Varázslatos érzés a helyen megnézni egy Szophoklész- vagy Euripidész-drámát, még akkor is, ha az ember nem érti az előadás nyelvét. Epidauroszban épült fel Aszklépiosznak, a gyógyítás ókori istenének a szentélye, ahova közelről és távolról zarándokoltak a betegek. A gyógymódnak része volt a mozgásterápia, a relaxáció, a fürdők vétele és a szellemi felfrissülés is. Magától adódik a feltevés, amely szerint a híres ház közelében jött létre az első gyógyfürdő.
Lucius Cornelius Sulla politikus és hadvezér annak érdekében, hogy katonái hűségét egyrészt a Mithridatész elleni csatákban, másrészt a római politikai ellenlábasaival vívandó küzdelmekben a maga részére biztosítsa, Kr. e. 87-ben kíméletlenül kifosztotta a legszebb görög szentélyeket, és a kincseket a katonáinak ajándékozta. Delphoi, Epidaurosz és Olümpia kincsei az ő kezébe vándoroltak, és ő, jeleként annak, hogy a legyőzöttek semmiféle értéket, még szellemit sem őrizhetnek meg maguknak, az olümpiai sportversenyeket is rövid időre Rómába telepítette át.
Kr. e. 67-ben kalózok dúlták fel a szentélyt.
