Kevés olyan gyönyörűen megmunkált híd létezik, mint a Szabadság híd (Ferencz József híd, Fővám téri híd) Budapesten, ami 1896. október 4. óta a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja.
A világ egyik legszebb konzolos hídját, a ma Szabadság hídként ismert Ferencz József hidat, amely a Fővám és a Gellért teret köti össze, 1896 október 4-én nyitották meg névadója, a király jelenlétében.
„Ó, kedves Pestem! Te szép deli, fiatal város, országunk diadémja, kit büszkén, kit szeretve említ minden magyar, s nem tartja boldognak magát, míg téged nem látott, s valahányszor a távolból meglátja tetőid, lelkesítő önérzet dagasztja keblét, s valami történik falaid közt, bú, vagy öröm, az egész ország búja, öröme az.” (Jókai Mór)
A híd építését – az Erzsébet hídéval együtt – egy 1893-ban hozott törvény rendelte el, a két híd terveire nemzetközi pályázatot írtak ki, melyet a II. díjas Feketeházy János nyert meg. Az építész jelentős munkái közé tartozik a fiumei első hazai forgóhíd, a szolnoki vasúti Tisza-híd, a komáromi Duna-híd és a szegedi közúti Tisza-híd.
A Ferencz József híd élete fő művének tekinthető, bár megvalósítása tervezőjének nem kevés keserűséget és bonyodalmat okozott; ugyanis terveit az ő bevonása nélkül átdolgozták, a kivitelező és a tervező között éles viták zajlottak. A hagyomány szerint a legutolsó szöget maga Ferenc József verte be. Végül a híd szépsége általános elismerést aratott itthon és a nemzetközi szaksajtóban is.
A millenniumi ünnepségek keretében megnyitott új átkelő a Fővám tér és a Szent Gellért tér között biztosított közlekedési lehetőséget, megépítésének köszönhetően pedig a Kiskörút is új szakasszal bővült.
Legöregebb budapesti Duna-hidunk; ma már a Világörökség része. Egyben Budapest legrövidebb hídja is: hossza 333,6 m. Háromnyílású, konzoltartós, rácsos vasszerkezetű; építésének idején vadonatúj megoldás volt a Gerber-tartó, azaz a kéttámaszú befüggesztett tartóelemek bravúros alkalmazása.
Jellegzetessége a Nagy Virgil által tervezett kapuzatokat díszítő történelmi magyar címer, illetve a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. A hídfőknél négy vámszedőház épült; ezek közül a budai oldaliak már nincsenek meg.
A hidat 1945 január 16-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A II. világháború után a felrobbantott hidak közül elsőként, a helyreállított és kékre festett átkelőt 1946. augusztus 20-án adták át másodszor, a híd pedig az új szín mellé új nevet is kapott: Szabadság híd.
Hosszú ideig csak felületes javításokat végeztek el a híd szerkezetén, ám a megnövekedett forgalom miatt a híd felújításra szorul. A felújítás miatt a hídat lezárták 2007 augusztusában. A munkálatok szinte teljes renoválást követeltek; magukba foglalták az acélszerkezet és a vasbeton pályák megerősítését, a pillérek és a hídfők kijavítását, az útpálya és a járda átépítését, a műemléki rekonstrukciót, valamint a díszkivilágítás kiépítését.
Irodalom: Palotás – Medved – Nemeskéri – Kiss – Traeger: Hidak, Budapest Lexikon
Fotó: Gazdag Tea
