A csaknem nyolc évszázados múltra visszatekintő boldogkői vár több része megújult. A műemlék vonzerejének és a nyújtott szolgáltatások számának jelentős növelése – a csaknem 150 millió forintba került beruházást szombaton adták át.
Megújult egyebek mellett a palotaszárny, a háromszögű torony, a szárazmalom, új kiállítótereket alakítottak ki. A fejlesztésnek köszönhetően évente legalább 40 ezerrel több látogatót fogadhat az ódon vár, és az ide látogatók hosszabb időt tölthetnek Boldogkőváralján és környékén.
A tatárjárást is megélte
A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte.
A Miskolctól északkeleti irányban, egy sziklaszirten áll Boldogkő vára. Először a III. András által kiadott oklevélben említik meg az erődítményt.
A most befejezett munkák során a várban lefedték a palotaszárnyat, helyreállították a szárazmalmot, a háromszögű torony védőfedést kapott, a régészeti kutatást követően rekonstruálták az északi védművet és az alsóvár kapuját.
Egyedi történelmi kiállítások és tárlatok létesültek. A lovagteremben a teljes magyar történelmet bemutató ólomkatona-kiállítást láthatnak az érdeklődők, ez Közép-Európa legnagyobb ilyen látványossága több ezer ólomkatonával. Újdonság a címer- és zászlókiállítás, a hadtörténeti eszközök bemutatása. Rekonstruálták a kovácsműhelyt, megtekinthető a börtön- és a kínzókamra, egy érem előállítására alkalmas pénzverde és a hozzá tartozó numizmatikai kiállítás.
A vár Castrum Boldua néven szerepel 1282-ben egy III. Endre által kiállított oklevél alapján. Majd nevezték Bolduakev, Bodókheő, Bodókő várának és végül Boldogkő vára lett. A néphagyomány egy Bodó nevű aszalómestertől származtatja, aki IV Bélát menekítette meg az üldöző tatárok elől.
Glattfelder Béla, az Európa Parlament néppárti képviselője az átadást megelőző sajtótájékoztatón azt mondta: Magyarország történelmi értékeiben gazdagodott ezzel a felújítással, az itt élők pedig joggal remélhetik azt, hogy ennek a fejlesztésnek az eredményeképpen az eddigieknél lényegesen több turista jön ide.
A vár felújítása tíz évvel ezelőtt kezdődött meg az első Széchenyi Terv keretében. Akkor még ez a vár jószerivel romhalmaz volt, komolyabb látványosságokat a falakon kívül az ide látogatók alig találtak, nem volt komoly turisztikai értéke, azért is kezdődött meg a felújítása, mert – a turizmus fejlesztésén túl – fontosnak ítéltük a régi történelmi emlékek helyrehozatalát – mondta, hozzátéve: ennek volt lényeges eleme az úgynevezett várfelújítási program, és ebben a boldogkői vár volt talán a legelső.
A pénz arra sajnos nem volt elegendő, hogy mindent egyszerre meg lehessen csinálni, a munka most, az Új Széchenyi Terv keretében folytatódott, ugyanakkor még nem fejeződött be – tette hozzá.
