120 éve született Vaszary Gábor író, újságíró, a két világháború közötti Magyarország egyik legkeresettebb, legsikeresebb szerzője.
Ifj. Vaszary Gábor Budapesten született 1897. június 7-én, testvére volt Vaszary János író, színigazgató és Vaszary Piri színésznő. Géger Melinda Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században című kötetében írja: „Vaszary Gábor elsőszülött gyermeke, ifj. Vaszary Gábor apjához hasonlóan több művészeti műfajban mutatott tehetséget.” Eleinte a képzőművészet vonzotta: a gimnázium elvégzése után 1915–1918-ig a díszítőfestészetet majd a grafikát tanult az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában. Ezt követően unokatestvére, Gadányi Jenő példáját követve a Szépművészeti Akadémiára iratkozott be rendkívüli művésznövendékként, amely a Magyar Képzőművészeti Főiskola jogelődje volt. Jellegzetes frivol humorával döntését így indokolta: „mert oda nem kell könyveket cipelni, sőt még dohányozni is lehet”.
A Képzőművészeti Főiskolán festészetet tanult, de tanulmányait félbehagyta és inkább újságírónak állt. 1924-től különböző lapokat tudósított Párizsból. 1925-ben feleségül vette Aimée Maria Louise Fontant-t, 1928-ban megszületett a fia, Vaszary Gábor Claude Lajos József, aki fiatalon elhunyt. Feleségének alakját híres regényeiben (Monpti, Ő) is megrajzolta. 1932-ben tért vissza feleségével Magyarországra: pályafutásának legsikeresebb évei ezután következtek. A történet pikantériája, hogy a többször is megfilmesített és színpadra vitt Monpti főhősét Magyarországon egyes előadásokon állítólag maga Vaszary játszotta a főhőst, míg a női főszerepet az író nagy szerelme, Gervay Marica alakította.
A 30-as, 40-es években megjelent könnyed, vidám regényei, amelyeket többnyire maga illusztrált, rendkívül népszerűek voltak.
„Tudom, hogy egyszer gazdag ember lesz belőlem, csak késő lesz egy kicsit. Gyomorbajos, keserű öregúr leszek: – Jean, nem vagyok itthon senkinek. Megértetted? Igenis, méltóságos uram. Ha összetalálkozhatnék a Szent Jakab utcában megöregedett önmagammal, aki leszek, elébe állnék itt, az olasz csemegeüzlet előtt. – Öregúr, állj meg egy pillanatra. Odaadom neked az ifjúságom, amire most nincs szükségem. Aki öreg, az biztos, hogy nem éhes mindig. Ezer frankért még a gyomorbajt is átveszem tőled. Ötszázért is átveszem. Ne menj el, százért is.” (Vaszary Gábor: Monpty)
1932-es hazatérése után hírlapíróként dolgozott, könyveket írt. Vaszary 1948-ban ismét és már végleg külföldre távozott – ezt követően 40 évig nem jelent meg könyve Magyarországon -, előbb Németországba ment, ahol egy ideig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. Folyamatosan dolgozott könyvei kiadásán és színdarabjainak bemutatóin. 1956-ban újból összeházasodott volt feleségével, Aimée Maria Louise Fontant-nal. Végleges lakóhelyül aztán Svájcot választotta, Luganóban halt meg 1985. május 22-én.
A harmincas-negyvenes években saját illusztrációival megjelent könnyed, vidám regényei a polgári olvasóközönség köreiben rendkívül népszerűek voltak. Írt elbeszéléseket és színdarabokat is, művei több mint harminc nyelven jelentek meg, neve ismert volt Észak-és Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is.
Első kötete, a Monpti – amelynek modellje francia származású felesége Aimée Fontant volt – 14 ezer példányban fogyott el, ami példátlan sikernek számított. Könyvét huszonnyolc nyelvre fordították le, és háromszor filmesítették meg, az egyik változat főszereplője Romy Schneider volt. Második regénye, az Ő, ugyancsak rekordsikernek bizonyult. Vaszary egész Európát meghódította jellegzetes, friss humorával, bájos nőalakjaival, elképesztő, ugyanakkor megható kalandjaival. A legnagyobb olvasótábora német nyelvterületen alakult ki, évtizedekig a németek egyik legnépszerűbb írója volt. Jelentősebb munkái még: a két szédületes diákregény, a Ketten Párizs ellen és a Hárman egymás ellen, A szőkékkel mindig baj van, Az ördög nem alszik, Káin, Bubus, A nő a pokolban is úr, Vigyázz, ha jön a nő.
A Bubust jelenleg is játssza a budapesti Játékszín, természetesen nagy sikerrel, s átdolgozta színpadra A szőkékkel mindig baj van és Az ördög nem alszik című regényeit is. Vígjátékait többnyire öccse, Vaszary János rendezte, rendszerint fellépett bennük Vaszary Piroska és János felesége, Muráti Lili is.
Bár folyamatosan dolgozott – a többi emigrált íróhoz hasonlóan – könyvei nem jelenhettek meg Magyarországon, színműveit sem játszhatták a színházakban. Sokáig csak antikváriumokban lehetett hozzájutni egy-egy Vaszary-könyvhöz, mostanában azonban néhány kötete újra megjelent.
