Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A magyar nyelv páratlan bibliája című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A magyar nyelv páratlan bibliája

Szerző: / 2025. augusztus 20. szerda / Kultúra, Irodalom   

435 éve, 1590 nyarán, Vizsolyban készült el a Károli Gáspár nevéhez fűződő teljes magyar bibliafordítás, amely a hazai nyelv- és irodalomtörténet egyik legnagyobb hatású műve lett. A vizsolyi biblia nem csupán a reformáció ügyét erősítette, hanem mérföldkő volt a magyar könyvnyomtatásban és az irodalmi nyelv kialakulásában is.

1590-ben fejezték be a vizsolyi biblia nyomtatását

A magyar bibliafordítás kezdetei

A Szentírást már a 15. században megpróbálták magyar nyelvre átültetni. Pécsi Tamás és Újlaki Bálint munkája azonban csak kéziratos másolatokban maradt fenn. A nyomtatott fordítások sorát Komjáthy Benedek 1533-as Szent Pál-levelei nyitotta meg, majd Pesti Gábor és Sylvester János fordításai követték. Sylvester Újtestamentuma volt az első teljes magyar Újszövetség. A teljes Biblia kiadását Heltai Gáspár is megkísérelte, de csak Károli Gáspár jutott el a teljes megvalósításig.

Az 1590-ből származó, restaurált vizsolyi biblia Vizsolyban (Fotó: Cultura.hu/Kibelbeck Mara)

A gönci református lelkipásztor, Károli Gáspár wittenbergi és svájci tanulmányai után kezdett hozzá a fordításhoz. 1586-tól dolgozott a teljes szövegen, miközben pestisjárvány miatt elveszítette családját.

Fordítótársai kiléte ismeretlen, de az Ószövetség több részében segítőtársak munkája is felfedezhető. Az Újszövetséget Károli maga ültette át magyarra, főként a latin Vulgata alapján, de felhasználta a korábbi magyar fordításokat is. Nem csupán fordítóként, hanem szerkesztőként, kiadóként és gondozóként is szerepet vállalt: lapszéli jegyzetekkel és tartalmi összefoglalókkal látta el a szöveget.

A vizsolyi nyomda és a nyomtatás

A munkát Mantskovit Bálint vizsolyi nyomdájában végezték, ahol Németalföldről beszerzett betűkkel és Lengyelországból hozott papírral dolgoztak. A nyomtatás 1589 februárjában indult, és 1590 júliusában zárult le – több mint négy és félmillió betű kiszedése után. A 2412 oldalas, háromkötetes műből mintegy nyolcszáz példány készült.

Az eredeti kiadásból mára mindössze 57 példány maradt fenn, köztük három teljes példány Magyarországon. A vizsolyi templomban őrzött példány sokáig kézbe vehető volt, ám a rongálódás miatt ma már üvegtárlóban kapott helyet. 1981-ben készült hasonmás kiadása, amelyet nagy érdeklődés kísért. A bibliát 2002-ben ellopták Vizsolyból, de később visszakerült eredeti helyére.

A hungarikumok sorába került

A vizsolyi biblia a magyar reformáció egyik legfontosabb dokumentuma, de ennél is több: alapvetően formálta a magyar irodalmi nyelvet. Károli fordítása közel háromszáz kiadásban látott napvilágot kisebb változtatásokkal, és a mai napig a legnépszerűbb bibliafordítás Magyarországon.

2015-ben a hungarikumok közé került, 2017-ben pedig a reformáció 500. évfordulója tiszteletére Vizsolyban, korhű nyomdagépen újra kinyomtatták.

A Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum az Árpád-kori református templom mellett, Vizsoly (Fotó: Cultura.hu/Wikimedia)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek