205 éve született Ada Lovelace angol matematikus, Lord Byron költő lánya. A grófnő a Charles Babbage által tervezett első mechanikai számítógéphez készített leírást és magyarázatot. Állítólag ő volt az első, aki megkérdezte, tud-e egy gép gondolkodni.
Augusta Ada Lovelace, (teljes neve: Ada King, Lovelace grófnője, eredeti neve: Augusta Ada Byron, Lady Byron) London Middlesex részében született, 1815. december 10-én. George Gordon Byron költő és Annabella Milbanke lánya volt. Szülei két hónappal születése után elváltak, apja örökre elhagyta Angliát, azért őt személyesen sosem ismerte meg, bár a költő nyomon követte leánya neveltetését és intenzíven levelezett vele. (Az anyja, Annabella Milbanke gyűlölte Byront, ezért nem engedte, hogy a lány 20 éves koráig megnézze apja portréját!)
Arisztokrata lányhoz képest Lovelace szokatlan nevelést kapott az 1800-as évek közepén. Anyja ragaszkodott hozzá, hogy az oktatói matematikát és természettudományt tanítsanak neki. Magántanároknál, majd önerőből tanult, később Augustus de Morgan, a londoni egyetem matematikaprofesszora segítette. 1835-ben William King báró felesége lett, férje 1838-ban earl-i rangot kapott, így lett Lovelace grófnéja. Három gyermekük született.
Abban az időben az ilyen „kihívást jelentő alanyok, illetve nők” oktatásáért nem a szokásos díjazást kérték, de édesanyja úgy vélte, hogy a szigorú tanulmányok folytatása megakadályozza Lovelace-t abban, hogy apjától örökölt hangulatingadozásait és kiszámíthatatlan temperamentumát megzabolázza. Például Lovelace kénytelen volt hosszabb ideig nyugodtan feküdni, mert anyja úgy vélte, ez segít neki az önkontroll fejlesztésében.
Már egészen fiatal korában tehetséget mutatott a számok és a nyelvek világában. Oktatta William Frend társadalmi reformer; William King, a család orvosa Mary Somerville skót csillagász és matematikus. Somerville volt az egyik első nő, akit felvettek a Királyi Csillagászati Társaságba.
Már 1833-ban megismerte Charles Babbage-t és digitális számítógépeit. Babbage olyan számítógépet tervezett, amely megkönnyítette a csillagászati és hajózási táblázatok készítését, és ki is nyomtatta eredményeit. Gépét egyedül Miss Byron értette meg, s hamar kialakult köztük a munkakapcsolaton alapuló barátság.
Ada Lovelace 1843-ban lefordította és jegyzetekkel látta el Luigi Federico Menabrea olasz matematikus és mérnök cikkét, amely Babbage analitikus gépeivel foglalkozott, s megsejtette a számítógépek jövőbeli alkalmazhatóságát. Különösen az az elemzése volt jelentős, amelyben kifejtette: a javasolt szerkezetet miként lehetne az úgynevezett Bernoulli-számok meghatározására programozni.
1835-ben Lovelace feleségül ment William Kinghez, aki három évvel később Lovelace grófja lett. Nemesi életet éltek, lovakat tartottak és három gyermekük született. A legtöbb beszámoló szerint a gróf támogatta felesége tudományos törekvéseit, sok időt töltöttek tudósok társaságában, jó kapcsolatot ápoltak Michael Faraday tudóssal és Charles Dickens íróval.
Ada úgy találta, hogy a művészet és a tudomány közötti megosztottság visszatarjta az embereket attól, hogy megértsék egy eszme lényegét. A fiatalasszony hitt az intuíció és a kép fontosságában a matematikában és a természettudományban. Ezt „Költészettudománynak” nevezte, aminek legfontosabb jellemzői a megfigyelés, az értelmezés és az integráció.
Példafeladatok elvégzésére programokat is készített, ezért nevezik őt az első programozónak, nevét őrzi az ADA számítógépes programnyelv. Foglalkozott az ún. háromtest-problémával, a Nap, Föld és Hold egymásra hatásának számításával is. (Írásait A. A. L. szignóval jelölte, akkoriban egy nő – aki főrangú is volt – nem írhatott alá egy újságcikket, vagy tudományos publikációt.)
Később a szerencsejáték rabja lett (talán apjától örökölt szenvedéllyel), s megpróbált egy matematikai nyerőrendszert kidolgozni. Nagy veszteségei lehettek, el kellett zálogosítania ékszereit, amit csak halálos ágyán vallott be férjének és anyjának. Minderről nem sokat tudni, mivel Babbage mielőtt meghalt volna megsemmisített minden dokumentumot, amely akkor már rég halott munkatársát kompromittálta volna.
Ada Lovelace méhrákban halt meg 1852. november 27-én, 37 évesen Marylebone-ban (London). Apja mellett temették el, az angliai Nottingham-i Szent Mária Magdaléna-templom temetőjében. Ada Lovelace hozzájárulását a számítástechnika tudományának fejlődéséhez csak az 1950-es években fedezték fel. 1980-ban az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma egy újonnan kifejlesztett számítógépes nyelvet „Ada”-nak nevezett el Lovelace után.
