A 100 Tagú Cigányzenekar folyamatosan járja a világ koncerttermeit, repertoárjukon a komolyzene – Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Brahms, Strauss – mellett hagyományos magyar cigányzene is szerepel nagy sikerrel.
A jellegzetes magyar cigányzenét és a cigányzenekarra hangszerelt népszerű komolyzenei műveket játszó, teljes nevén 100 Tagú Cigányzenekar Országos Kulturális és Közművelődési Egyesület, Magyarország első nonprofit cigány kulturális egyesülete 1985. november 2-án alakult meg Budapesten, és 30 éve, 1986. március 22-én lépett először a közönség elé.
A szervezet jelenlegi elnöke Beke Farkas Nándor, alelnöke Lendvai „Csócsi” József, örökös művészeti igazgatója idősebb Berki László Liszt-díjas prímás. A zenekar nevével ellentétben nem 100, hanem 138 tagból áll, fellépéseiken a komolyzene – Bartók Béla, Hubay Jenő, Johann Strauss, Johannes Brahms, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Pablo Sarasate – mellett hagyományos magyar cigányzenét, magyar nótákat és népdalokat játszanak. A zenészek utánpótlása érdekében 25 fős ifjúsági tagozatot működtetnek.
A cigányzenekar megalakításának ötlete idősebb Járóka Sándor, az egykori prímáskirály 1985. áprilisi temetésén született. Az elhunytat ugyanis egy több száz fős alkalmi zenekar kísérte végső útjára. Berki László, Boross Lajos és Mészáros Tivadar azt gondolták, hogy a temetésen játszó zenészekből nagy létszámú, koncertképes zenekar szervezhető, az első lépések az ő irányításuk alatt történtek. Az ország legjobb vendéglátós muzsikusai, az 1984-es Vonópárbaj győztesei, a Honvéd Művészegyüttes, a Budapest Táncegyüttes, a Magyar Állami Népi Együttes, a BM Duna Művészegyüttes, valamint a Rajkó Zenekar tagjaiból verbuválták össze a monstre zenekart.
A művészek a Magyar Állami Népi Együttes színháztermében tartották első próbáikat, amelyekre később az egyesület tiszteletbeli elnökének választott Cziffra György zongoraművész is többször ellátogatott. Elismerő szavai reményt és önbizalmat adtak az alakuló zenekarnak. Összesen 23 próba előzte meg az első bemutatkozó koncertet, melyre 1986. március 22-én a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a frissen átadott Budapest Kongresszusi Központban került sor. A zenészek telt ház előtt játszottak, a koncert átütő sikert aratott.
A 100 Tagú Cigányzenekar hagyományápoló művészeti tevékenysége felbecsülhetetlen érték. Komolyzenei – többek között Liszt, Bartók, Kodály, Hubay, Erkel, Brahms, Csajkovszkij, Sarasate, Strauss – művek mellett tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótát és népdalt játszanak.
A ma 138 taggal büszkélkedő zenekar a világon egyedülálló formáció fellépésein három nemzedék játszik együtt, hagyományaik nagyon erős gyökerűek. A magyar és cigány kultúra, a cigányzenekarra hangszerelt klasszikus zene magas szintű előadásával a zenekar több mint 1000 koncertet adott már Magyarország legkisebb településének kultúrházaitól a világ számos híres koncertterméig. Az együttes pályafutásának egyik csúcspontja az 1998-as Lisszaboni Világkiállítás megnyitója volt, ahol az ő koncertjük volt a főesemény.
„Magyarország után leginkább Franciaországban, de mindenekelőtt Párizsban vagyunk ismertek, ahol óriásplakátokon a világon egyedülálló zenekarként hirdetnek minket. Az együttes az elmúlt évtizedben több mint harminc koncertet adott a Théatre des Champs Elysées-ben” – mondta két évvel ezelőtt Beke Farkas Nándor, a zenekar elnök-menedzsere.
A Magyar Örökség Díjat 2000-ben nyerték el, ugyanebben az évben bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe is. 2006-ban a cigányzenekar örökös tiszteletbeli prímása, Boross Lajos és a volt énekszólista, Bangó Margit magas fokú művészi munkája elismeréseként Kossuth-díjban részesült. 2014-ben a zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlatát beválasztották a Hungarikumok Gyűjteményébe.
