A Hess András által 1473-ban Budán kinyomtatott Magyarok krónikája több, eredetileg önálló történeti mű összeolvasztása útján jött létre.
Az első Magyarországon nyomtatott könyv Hess András budai műhelyében látott napvilágot 1473-ban. Gutenberg 42 soros Bibliájának elkészülte után mintegy két évtizeddel a nyomdászat ilyen korai (bár nem hosszú életű) magyarországi megjelenése figyelemre méltó eseménynek számít. Hess kiadványát csak a német nyelvterületen, Itáliában, Franciaországban és Németalföldön készült nyomtatványok előzték meg.
A Chronica Hungarorum (Magyarok krónikája) tíz hónapos munka után, 1473. június 5-én (pünkösd vigíliáján) került ki Hess András budai műhelyéből, a nyomda első terméke egyben az első Magyarországon nyomtatott könyv volt. A Budai Krónika néven is közismert latin nyelvű mű a magyar nép történetét dolgozta fel a kezdetektől saját koráig. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első nyomtatványként világi könyvet jelentessenek meg.
A Chronica Hungarorum több történeti mű összeolvasztása révén jött létre. A mű szerzője az Anjou-kor krónikái közül Kálti Márk Bécsi Képes Krónikáját és János minorita barát munkáját, valamint a Küküllei János által írt Nagy Lajos-életrajzot használta fel. Első része a magyarok történetét a honfoglalástól Károly Róbert uralkodásáig tárgyalja. Második szövegegysége Károly Róbert uralkodásának végét, a király temetésének leírását tartalmazza. A harmadik egység Nagy Lajos király történetét taglalja trónra lépése és halála között, míg a negyedik az 1382-1468 közötti időszak uralkodóival kapcsolatos adatokat és családi vonatkozásokat ismerteti.
A krónikát Hess András budai műhelyében címlap nélkül nyomtatták, iniciáléit kézzel festették, a 70 oldalas nyomtatvány valószínűleg 200-240 példányban készült. A példányok gyorsan elkeltek, és számos kéziratos másolatot is készítettek róluk.
A világon tíz példánya maradt fenn, ebből kettő Magyarországon található: az egyiket az Országos Széchényi Könyvtárban, a másikat a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik. Az OSZK példányát 1843-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta a gyűjteménynek. Hess András a mű előszavában maga írta le, hogyan és miért jött Rómából Magyarországra: Kárai László budai prépost, Mátyás király római követe hívta Budára, ahol ő 1472-ben berendezte Magyarország első nyomdaműhelyét. A francia Nemzeti Könyvtár digitális gyűjteményében kiváló minőségben tekinthetjük meg a Chronica Hungarorum ott őrzött példányát.
Hess nyomdájából a Chronica Hungarorumon kívül még két görög nyelvű munka latin fordítása került ki: Basilius Magnus A költők olvasásáról és Xenophón Socrates védőbeszéde című műve. Hess halála után nyomdája is megszűnt. A Chronica Hungarorum fakszimiléjét (Horváth János magyar fordításával) megjelenésének 500. évfordulóján, 1973-ban újból kiadták.
Az Országos Széchenyi Könyvtár blogja szerint Hess András első nyomtatványából, a Chronica Hungarorumból (1473) tíz példány ismert:
Budapest, Országos Széchényi Könyvtár – Inc. 326.
Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára – Inc. 10.
Kraków, Muzeum Narodowe, Zbiory Czartoryskich, Biblioteka – Inc. 55 (3).
Leipzig, Universitätsbibliothek – Edit. vet. 1473, 14.
Санкт-Петербург, Poccийская Национальная Библиотека – Inc. 9. 4. 4. 12.
Paris, Bibliothèque Nationale – Rés. m. M. 20.
Praha, Univerzitní knihovna – Inc. 39. D. 14.
Roma, Biblioteca dell’Accademia Nazionale dei Lincei – Biblioteca Corsiniana 53. F 25.
Wien, Österreichische Nationalbibliothek – Inc. 5. F 35.
Princeton, Scheide Library WHS S2.11A.
