285 éve született James Watt, a gyakorlatban is alkalmazható első gőzgép feltalálója, az ipari forradalom elindítója. Ő fedezte fel, hogy a víz nem elem, hanem vegyület.
James Watt 1736. január 19-én született a skóciai Greenock-on-Clyde-ban. Egy hajóács negyedik, beteges gyermeke volt, migrénje miatt sokáig még szülei is gyengeelméjűnek vélték. Wattot egy ideig otthon tanította az édesanyja; később a gimnáziumban latint, görögöt és matematikát tanult. Oktatásának fontos részét az apja műhelyei jelentették, ahol saját szerszámaival, padjával és kovácsával modelleket készített (pl. Darukból és hordóorgonákból ), és megismerte a hajók műszereit. Inasként Londonban tanulta ki a gépek készítését, reparálását, az egyetemen matematikát és a tudományághoz kapcsolódó eszközöket (pl. kvadránsokat, iránytűket, mérlegeket) készített, majd Glasgow-ban nyitott műhelyt. A hatóságok azonban elvették engedélyét, mert nem inaskodott elég hosszú ideig – ezután a helyi, önkormányzatot élvező egyetemre szegődött műszerésznek. Itteni munkája során sokat bajlódott a Newcomen-féle „himbás” gőzgéppel, és elhatározta: javít annak kétségbeejtően alacsony, egyszázalékos hatásfokán. Állását otthagyta, szűkös alkalmi jövedelmét földméréssel, hangszerek javításával, egyes feltételezések szerint márkás fuvolák hamisításával egészítette ki.
Sok tudóssal tartott fenn jó kapcsolatot, barátja lett Joseph Black brit vegyész és fizikus, aki kifejlesztette a látens hő fogalmát. 1764-ben feleségül vette unokatestvérét, Margaret Millert, aki kilenc évvel később meghalt, hat gyermeket született.
Watt végül rájött az addigi gőzgépek alapvető hibáira és a megoldásra is. Elválasztotta a gőzlecsapódást végző kondenzátort a hengertől, amelyben a dugattyú mozog, így a hengert nem kellett újra és újra lehűteni. Az addig nyitott hengert lezárta és egy atmoszférás gőzzel töltötte ki: az így biztonságossá vált gépben a munkát nem a külső légkör, hanem a gőz végezte. Az utókor 1769-től, a tökéletesített gőzgép szabadalmaztatásától számítja az ipari forradalom kezdetét.
Watt idővel megszerkesztette a kettős hatású, folyamatos üzemű gőzgépet, amelyben a gőz ereje a dugattyú mindkét oldalán felváltva hatott (korábban a dugattyú csak az egyik oldalra nyomódott ki, és lassan mozdult vissza). A gépet bolygókerekes hajtóművel és lendítőkerékkel látta el, amely átlendítette a holtponton, így azt forgómozgásra is képessé tette. A dugattyú paralelogrammás vezetése a gőzgép fordulatszámát két érték között tartotta, Watt így az automatizálás előfutára lett. Sőt mivel 1784-ben már gőzvezetékkel fűtötte irodáját, ő tekinthető a gőzfűtés feltalálójának is.
Munkájában előbb a feltaláló-vállalkozó John Roebuck, majd 1775-től Matthew Boulton birminghami nagyiparos támogatta. A gőzgépet ő és mások állandóan tökéletesítették, maga Watt 1799-ben készített először teljesen vasból álló gőzgépet. A Boulton and Watt Anglia legfontosabb gőzgépgyártó vállalata lett, amelynek gépeit a bányászatban, a kohászatban, a textiliparban, vízműveknél és még számos helyen – használták szivattyúk működtetésére – használták.
Sok egyéb találmányt is bevezetett, így a dugattyú paralelogrammás vezetését, a centrifugális regulátort, amely a fordulatszámot állandó értéken tartotta. A paralelogramma rudazat segítségével a mozgás áttevődik egy fojtószelepre, amely a gőzbevezetést csökkenti, s ezzel lelassítja a túl gyors szerkezetet.
Watt 1784-ben gőzmeghajtású járművet épített és szabadalmaztatott, három, különböző sebességfokozatú erőátvitellel. Ő fedezte fel, hogy a víz nem elem, hanem vegyület. 1800-ban, szabadalmának lejártakor tiszteletreméltó gazdag emberként vonult vissza, a glasgow-i egyetem díszdoktora, a Királyi Akadémia tagja lett, de a báróságot visszautasította. Watt nyugdíjba vonulását elkeserítette egyik fia és sok közeli barátja halála. Miután 1802-ben aláírták az amiens- i békét második feleségével Skóciába, Franciaországba és Németországba utazott, és továbbra is a handsworthi Heathfield Hall nevű házának műhelyként használt garázsában dolgozott. James Watt 83 éves korában 1819. augusztus 25-én hunyt el.
Nevét őrzi a teljesítmény metrikus mértékegysége, a watt. 1783-ban ugyanis Watt a gőzgépe és egy erős bányaló teljesítményét összehasonlítva meghatározta a lóerő fogalmát (az igásló 150 fontot volt képes egy másodperc alatt négy láb magasra emelni.) A watt az a teljesítmény, amelyet 1 Joule munka 1 másodperc alatt létrehoz. Egy lóerő mintegy 735,5 watt.
A feltalálót 2002-ben beválasztották a 100 leghíresebb brit személyiség közé. Budapesti szobra a Keleti Pályaudvar homlokzatáról tekint le a gőzmozdonyt feltaláló George Stephenson társaságában.
2002-ben látott napvilágot az a hír, miszerint fuvolák hamisításából egészítette ki havi járadékát James Watt, a gőzgép skót feltalálója. A New Scientist című brit folyóirat egyik cikke szerint Watt, amikor rádöbbent arra, mennyire kevés pénzt hoznak a konyhára tudományos találmányai, sokkal jövedelmezőbb üzletbe fogott: gőzerővel hangszerek készítésébe és javításábe fogott, mi több: hamisításába. Ezt az állítást Michael Wright brit történész fogalmazta meg, aki Watt hagyatékát átvizsgálva nemrégiben megtalálta azokat a szerszámokat, amelyeket a skót feltaláló a hangszerkészítéshez használt. Az eszközök között a kutató rálelt egy pecsétre is, amelyen Thomas Lot neve szerepelt. A XVIII. század második felében a Párizsban dolgozó Lot volt a fuvolakészítés Stradivarija.
