„Mindazok, akik olvassák e verseket, / hozzájuk ne értelem nélkül közelítsenek.” A számok mindig misztikus hatást gyakoroltak az emberre. Talán Püthagorasz kreált elsőként vallást a számok babonás tiszteletéből. Nostradamus pedig Próféciáiban ad számos bonyolult jóslatot.
A püthagoreusok az i. e. 6. században az egész számok összefüggéseit vizsgálták, s felismerték: arányos hosszúságú húrok szép akkordokat adnak. Ez volt a harmónia fogalmának kezdete, az első lépés a világ megismerésének matematikai útjához. A formákat számmal lehet kifejezni, a szám így a valós dolgok reális lényege. A számok a „belső világ dolgait uraló örök kitartás fő és teremtetlen kapcsolatai” – írta Philolaosz az i. e. 5. században. Úgy gondolták, a számok a kozmosz és az ember viszonyát, a világtörvényt, az isteni igazságot fejezik ki.
A kerek számok varázsa az egész világon érvényesül.
A misztikusok a fizikai világot harmonikus matematikai összefüggések rendjeként értelmezték, szerintük a világban a matematika elvei szerinti racionalitás uralkodik. A visszafelé számolás mintegy visszaűzi az eseményeket kiindulási helyzetükbe. Az egyes számoknak jelképes tartalmuk van. A 0 az őslétezés kozmikus tojása, minden lehetőséget magában rejt – az individuális én, értéke nincs, csak küldetése van.
Az 1 az Isten, a létező, a misztikus középpont, a tett szimbóluma, jele az embert, a falloszt, a botot idézi.
A 2 a megosztottság, az egyensúly és a szintézis száma, a vadász-nomád népek dualista mítoszainak, társadalmi szerkezetüknek meghatározója.
A 3 a fő szakrális szám: a totalitást, az isteni rendet jelenti. Ismert hármasok: apa-anya-gyermek, múlt-jelen-jövő, a három ősatya, a hindu és keresztény szentháromság, a három királyok, gyakori mesemotívum.
A 4 a világ teljessége és harmóniája, a kereszt és a négyszög jelképe. Négy az elemek, az évszakok, az égtájak száma. Indiában a védák és a kasztok száma, a Bibliában Jahve és Ádám betűinek, az Apokalipszis lovasainak száma, négy ősanya, kerub, evangelista, erény van.
Az 5 a mikrokozmosz, az ember száma, egységet, egyensúlyt, harmóniát fejez ki. Mózesnek öt könyve, Jézusnak öt sebe van, az ötszögű pentagramma véd az alvilági erőktől. Az embernek öt érzékszerve van, a kéz öt ujja egyes számrendszerek alapja. És így tovább.
A késő antik filozófiát és a középkori zsidó kabalisztikát is érdekelte a számmisztika, mivel a görög és héber betűknek számértékük is van. A számok alapján az egyes neveket egymáshoz rendelték. A középkor kolostoraiban is foglalkoztak a betű-szám spekulációkkal. A kerek számok az embereket mindig érdekelték, kapcsolatba hozták őket a világvége-elképzelésekkel.
A kezdet és vég szimbolikája az emberi életből a Földre, a mindenségre vetítve indokolta az Apokalipszis-jóslatokat.
Az emberiség időszámításai közül a keresztény, a zsidó és az iszlám naptárak a legismertebbek, ezek szerint jelenleg az 1999-es, az 5760-as, illetve az 1420-as évet írjuk. Civilizációnk a keresztény naptárra épül, ebben értelmezzük a kerek számokat is. A 0 időpont Jézus születése, ezt Dionysius Exiguus határozta meg i. u. 533-ban. Ma az eseményt 4-7 évvel korábbra teszik. Ez mutatja, hogy e misztika csak kevéssé megalapozott.
NOSTRADAMUS: PRÓFÉCIÁK
(részlet)
Mindazok, akik olvassák e verseket,
hozzájuk ne értelem nélkül közelítsenek.
A bolondok s barbárok is értők lehetnek,
de tudni csak az fog, kit szeretnek a szentek.
Neked, ki a jövőt megismerni vágyod,
egyet, csak egyet tanácsolhatok:
ne akarj mindent tudni, mert az fájhat,
a bölcsesség sokszor vérengző állat.
De ha mégis ezt, ezt akarod,
tárd ki a könyvet, s megkapod.
Olvass, de ne csak a szemeddel –
értő ésszel, kitárt szíveddel.
Ha kristály vagy, tiszta szeplőtlen,
megtudhatod talán, mi lesz a jövőben.
E számok összefüggnek a tízes számrendszerrel is. A majáknál 20, a babiloniaknál 60 volt az alapszám, az utóbbiból ered a szög- és az időmérés. Ha ezt használnánk, a 3600-as évet ünnepelhetnénk.
A korai keresztények Krisztus második eljövetelét még életükben várták. Mivel ez elmaradt, a visszatérésre az 1000. évet jelölték meg, de ekkor sem jött el a Megváltó.
Kedvelt év az 1666-os: 666 a Második Fenevad száma (Jelenések Könyve). Ekkor volt a nagy londoni tűzvész, ám a világnak nem lett vége. A 2000. évre is elhangzott e jóslat, s bár talán kevesen várnak igazi csodát vagy világvégét, az emberek mégis fokozott várakozással tekintenek rá.
Az is vita tárgya, hogy 2000. vagy 2001. január 1-jén kezdődött az új évezred. A naptár logikája szerint az első év 2001, de a kerekszám-mítosz mást mond annak, aki ezt hiszi.
Minden idők leghatásosabb jósát Nostradamusnak tartrjuk. A 16. században írt Próféciáiban számos bonyolult jóslatot ad. Ezek inkább csak utólag értelmezhetők, mert utalásai ritkán köthetők évszámokhoz, vagy az asztrológia nyelvén írta le őket. 60 éves ciklusokkal számolt, ez a Jupiter és Szaturnusz keringési idejének legkisebb közös többese. Az 1606-os évből indult ki, s az első ciklus végére megjósolta a londoni tűzvészt.
„Az 1999. évben, annak is a hetedik hónapjában az égből alászáll a terror nagy királya. Megszületik általa a mongolok nagy királya. Előtte és utána vígan arat majd háborújában a halál” – írta még, s ezt az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozásra értik. A harmadik Antikrisztus (Napóleon és Hitler után) ekkor vette volna át a hatalmat, s 27 év háború után új szaturnuszi aranykor kezdődik.
Az asztrológusok 1999. augusztus 18-ra jósoltak számos bajjal fenyegető bolygóállást. Az időpont elmúlt, s bár vannak bajok, világvége nem volt sem a napfogyatkozáskor, sem akkor.
2000. május 4-re így szólt az újabb előrejelzés: a Föld és a Plútó a Nap egyik, a többi bolygó a másik oldalán lesz. Vajon mi lett ebből?ű.
