„A költészet a gondolat és a zene kombinációja” – írta Edgar Allan Poe amerikai író, költő a 19. században. Ma ünnepeljük a költészet világnapját.
Március 21-én 1988. óta Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára kezdeményezésére ünnepeljük a nemzetközi költészeti napot.
És még egy fontos világnapot ünneplünk március 21-én: 1966-ban jelölte ki az ENSZ, hogy emléket állítson egy dél-afrikai, 1960-as vérfürdőbe torkollott apartheid-ellenes demonstráció 69 áldozatának, ettől kezdve ezen a napon ünnepeljük az antirasszizmus világnapját.
Arisztotelész: Poétika
(Részlet)
„Úgy látszik, a költészetet egészében két ok hozta létre, mégpedig természeti okok. Az utánzás vele született tulajdonsága az embernek gyermekkorától fogva. Abban különbözik a többi élőlénytől, hogy a legutánzóbb természetű, sőt eleinte éppen az utánzás útján tanul is; mindegyikünk örömét leli az utánzásban. Ezt bizonyítja a művészi alkotások példája: vannak dolgok, amelyeket önmagukban nem szívesen nézünk, de lehető legpontosabb képük szemlélése gyönyört vált ki belőlünk, mint például a legcsúnyább állatok vagy a holtak ábrázolásai. Ennek az az oka, hogy a felismerés nemcsak a bölcsek számára gyönyörűség, hanem a többiek számára is – csak éppen kisebb mértékben. Azért örvendenek a képek nézői, mert szemlélet közben megtörténik a felismerés, és megállapítják, hogy mi micsoda, hogy ez a valami éppen ez, és nem más. Ha viszont történetesen előbb még nem látták az ábrázolt tárgyat, akkor nem az utánzás adja az élvezetet, hanem a művészi feldolgozás, a szín vagy valami más ilyen ok.” (Ford.: Sarkady János)
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO) intézett kérés elnyerte az UNESCO főigazgatójának támogatását. E témában az előzetesen összehívott tanácskozásokon mindenki élénk érdeklődést mutatott a kezdeményezés iránt. Azt javasolták, hogy az UNESCO vállalja magára a költészet világméretű támogatását, és adjon elismerést, megbecsülést és késztetést a nemzeti, regionális és nemzetközi költői mozgalmaknak.
A fő cél az, hogy a költészet, a versek által is támogassák a nyelvi különbségeket, esélyt adva a veszélyeztetett nyelveknek, hogy azok saját közösségükön belül a hangjukat hallathassák.
Végül, 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította a költészet világnapjává, melyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg. (Magyarország április 11-én, József Attila születésnapján ünnepli a hazai költészet napját.)
Európai költők ünnepe a Római Magyar Akadémián
2014. március 21-én a Római Magyar Akadémia a kortárs európai költészet különleges eseményének ad otthont. Az este folyamán a költészet világnapja alkalmából 13 európai költő olvassa fel eredeti nyelven verseit. Az ünnepi rendezvényen Magyarországot Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő képviseli.
Az EUNIC (az európai unió kulturális intézeteinek hálózata) római klasztere rendezésében, az UNESCO Olasz Nemzeti Bizottság védnökségével, az Irodalom Házával, Róma Város Önkormányzata Kulturális Osztályával, az Írók Olaszországi Egységes Szövetségével, valamint az Európai Unió olaszországi képviseletének fordítóirodájával együttműködésben megvalósuló rendezvény az európai költészet és nyelvi-kulturális sokszínűség előtt tiszteleg. Délután 17.30-tól az Irodalom Házában egy kerekasztal beszélgetés keretében Daniela Attanasio és Paolo Febbraro beszélgetnek a résztvevő európai költőkkel, 20 órától pedig a Római Magyar Akadémián 13 különböző nemzethez tartozó költő olvas fel verseiből válogatást. (A verseket olasz fordításban a kivetítőn követhetik a vendégek.)
Az UNESCO 1999-ben nyilvánította március 21-ét a költészet világnapjává. A 2000-től ünnepelt világnap a költészet előtt tiszteleg, és egyúttal felhívja a figyelmet a költészet különleges szerepére a kultúrák közötti párbeszédben, a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzésében, és a béke előmozdításában. Miként Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója fogalmazott: „a költészet a nyelvi szabadság egyik legtisztább kifejeződése. A nemzeti identitás alapeleme, amely a kultúra teremtő energiáját testesíti meg, mint amely szüntelenül képes a megújulásra.”
Program:
17.30 Irodalom Háza (Piazza dell’Orologio, 3 – Róma)
A költők Európája. Daniela Attanasio és Paolo Febbraro olasz költők találkoznak európai költőkkel. A beszélgetést vezeti: Maria Ida Gaeta, az Irodalom Háza igazgatója. Olasz nyelven, konszekutív tolmácsolással.
20.00 Római Magyar Akadémia (Via Giulia, 1 – Róma)
Európa versekben. Karl Lubomirski (Ausztria), Jekaterina Josifova (Bulgária), Petr Borkovec (Cseh Köztársaság), Sarah Zuhra Lukanić (Horvátország), Wociech Bonowicz (Lengyelország), Kányádi Sándor (Magyarország). Ulrike Draesner (Németország), Tomaso Binga (Olaszország), José Tolentino Mendonça (Portugália), Daniela Crăsnaru (Románia), Zingonia Zingone (Spanyolország), Katarína Kucbelová (Szlovákia), Dušan Šarotar (Szlovénia).
A program élőben követhető ITT:
