A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye jelenleg 110 ezer műtárgyat foglal magában, egészen az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortárs művészetig terjed.
60 éve, 1957. október 5-én nyílt meg Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria, a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.
A hazai közgyűjtemények sorában az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum volt az első, s a 19. század folyamán az intézményből kiváló speciális gyűjtemények révén szakmúzeumok jöttek létre. Az 1896-ban létrehozott és 1906-ban a Hősök terén megnyílt Szépművészeti Múzeum gyűjteménye a Nemzeti Múzeum képtárán és az Országos Képtáron alapult, majd újabb és újabb gyűjteményekkel gyarapodott. A magyar anyag bővülésével 1928-ban a Szépművészeti Múzeum akkori igazgatója, Petrovics Elek létrehozta az Új Magyar Képtárat, amely önálló épületben kapott helyet. A múzeum az ötvenes években a Ráth György-gyűjteménnyel és a Zichy-képtárral gyarapodott, s a Szépművészeti Múzeumba olvasztották be az 1953-ban államosított Fővárosi Képtár gyűjteményét is.
A kezdetektől helyhiánnyal küszködő intézmény a gyűjtemény folyamatos gyarapodásával kinőtte az épületet, s megfogalmazódott az önálló magyar képzőművészeti múzeum gondolata. A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) megalapításáról szóló dokumentumot 1957. május 23-án írták alá, a Nemzeti Galéria 1957. október 5-én nyílt meg a Kossuth téren, a volt Kúria (ma a Népművészeti Múzeum) épületében.
Anyagának alapjául a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és érem-, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga szolgált. Az eredetileg a 19-20. századi magyar képzőművészet gyűjtőhelyeként alapított intézmény anyaga akkor mintegy 6000 festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 11 ezer rajzot és 5000 nyomatot foglalt magában, az első időszaki kiállítás a nagybányai festőművész Réti István művészetét mutatta be.
Az MNG gyűjteménye 1973-ban a Szépművészeti Múzeum régi magyar osztályának anyagával bővült, ezzel lehetővé vált a magyarországi művészet teljes történetének bemutatása az államalapítástól napjainkig. A múzeum történetének újabb nagy fordulópontjalett, hogy az MNG új otthonául 1975-ben kormányhatározattal a Budavári Palota B, C, D épületét jelölték ki. Itt elsőként – időszaki kiállításon – Moholy Nagy László munkáiból adtak ízelítőt a nagyközönségnek.
Az új helyen 1975 októberében nyílt meg az első kiállítás, amelyen középkori szárnyasoltárokkal találkozhatott a közönség. A középkori magyar anyag korábban a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályához tartozott, s miután ez a gyűjteményi anyag is átkerült a Magyar Nemzeti Galériába, a Budavári Palotában először nyílt lehetőség a magyar művészet történetének teljes bemutatására a 11. századtól kezdve egészen a jelenkor művészetéig. A gótikus táblaképek és faszobrok, valamint a késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítása 1979-ben nyílt meg.
1982-ben volt látható először a késő gótikus szárnyas oltárok állandó tárlata, majd három évvel később a középkori és reneszánsz kőtár. 1987-ben a felújítást követően a C épület földszintjén megnyitották a Habsburg nádori kriptát, amely ma is működő temetkezési helye a Habsburg családnak, s kegyeleti okokból csak szakvezetővel látogatható.
2005-ben a kiállítóterek a Budavári Palota A épületével bővültek, amely korábban a Munkásmozgalmi Múzeumnak, majd 1991-től a Ludwig Múzeumnak adott helyet, utóbbi ekkor költözött a Müpa épületébe. A Magyar Nemzeti Galériában ma már több mint 110 ezer műtárgy található, kiemelkedő darabjait a közönség az állandó kiállításokon láthatja, az egyes alkotók életművének gazdagabb bemutatására a múzeum időszaki kiállításai adnak lehetőséget.
1994-ben-ben első alkalommal itt tekinthette meg a nagyközönség Csontváry Kosztka Tivadar szinte teljes életművét. Az elmúlt évtizedben az intézményben lehetett először látni – fél évszázad után – életmű-kiállítást többek közt Vaszary János és Zichy Mihály képeiből, Vajda Lajos munkásságából. Válogatást rendeztek Mátyás király örökségéből, a késő reneszánsz alkotóinak munkáiból, volt tárlat Magyar Vadak 1904-1914 címmel, kiállították Munkácsy Krisztus-trilógiáját, idősebb Markó Károly, Ferenczy Károly, Rozsda Endre, Ország Lili alkotásait.
Idén tavasszal a német kortárs képzőművész Georg Baselitz életművéből Magyarországon először rendeztek kiállítást. Néhány napja látogatható Korniss Péter fotográfus életmű-kiállítása, s a közeljövőben nyílik meg a Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából a festőművész remekműveiből összeállított kamaratárlat. A kiállítások mellett ma már alkalmanként különleges tematikájú tárlatvezetésekkel, koncerttel és táncelőadással is várják az érdeklődőket. Az MNG-ben jelenleg is futó Textúra 2017 című előadássorozat a képzőművészet, az irodalom és a színház találkozásának ad alkalmat, az érdeklődők kortárs magyar szerzők a múzeum állandó kiállításából kiválasztott képzőművészeti alkotásához írt új irodalmi szövegeit ismerhetik meg színészek tolmácsolásában.
2011-ben a kormány az Ötvenhatosok terén felépítendő múzeumi negyed létrehozásáról döntött, majd október 20-án határozat rendelkezett a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria – az utóbbi beolvadásával megvalósuló – egyesítéséről. A két intézmény fúziója – többszöri halasztás után – 2012. szeptember 1-jén valósult meg. Miután a Szépművészeti Múzeum felújítási munkálatok miatt 2015 februárjában bezárt, gyűjteményének válogatott remekművei ideiglenesen az MNG-ben tekinthetők meg. A Liget Budapest projekt részeként az Új Nemzeti Galéria a tervek szerint 2021-ben nyílik meg a Városligetben, a Petőfi Csarnok helyén.
