A neve manapság kevesebbszer hangzik el a médiában, ám dalainak a Top 100 Hits legenda válogatásokban biztos helyük van. Dean Martin és Frank Sinatra legjobb barátja, az aranytorkú Perry Como száz évvel ezelőtt született.
Száz éve, 1912. május 18-án született Perry Como, a második világháború és a rock and roll-korszak közti évek egyik legnépszerűbb amerikai énekese.
Como Pennsylvania államban, egy szegény és népes olasz család legkisebb gyermekeként született. Tizenkét évesen már a családi borbélyműhelyben dolgozott, két évvel később pedig át is vette a boltot. A muzikális figaró előbb csak vendégeit szórakoztatta kellemes baritonján, majd esküvői zenekarokba is meghívták, végül 21 évesen egy clevelandi dzsesszegyüttes tagja lett. Két évvel később egy másik zenekarral leszerződtette a Decca lemezcég, de gyorsan megunta a turnézást, túl nagy sikereket nem is könyvelhetett el, így első gyermekének megszületése után, harmincévesen visszament a borotvák és fésűk világába.
Nem sokáig bírta azonban zene nélkül, egy évvel később újrakezdte – és legnagyobb meglepetésére sztár lett. Elfogadott egy New York-i ajánlatot önálló rádióműsorral és lemezszerződéssel, mondván, legrosszabb esetben harmadszor is nyit egy fodrászműhelyt. Erre nem lett szüksége: amikor 1943-ban a kellemes hangú és megnyerő megjelenésű énekes Frank Sinatra helyére ugrott be egy koncerten, rögvest a közönség (főleg persze a nők) kedvence lett. 1945-ben a Till the End of Time című dala (amely Chopin Asz-dúr polonézén alapult) tíz hetet töltött a lista élén és az év legnagyobb slágerének bizonyult.
A következő években újabb és újabb balladákkal, szentimentális karácsonyi és olasz dalokkal hódított. A negyvenes évek végén jó érzékkel nyergelt át a rádióról a születő új médiumra, és már 1948-ban tévéshow-t vezetett. Évtizedekig futó műsorában afféle szív küldi módjára a nézők által levélben kért dalokat is előadott, és megesett, hogy személyesen borotválta le Kirk Douglasnek egy filmszerep kedvéért növesztett szakállát. Dean Martin, akivel ugyancsak több duettet is elénekelt, nem egyszer ironizált barátja éneklési szokásain a koncertek alatt: Comóról megjegyezte, hogy ő az egyedüli énekes ismerősei közül, aki úgy „jártatja a száját”, beszél és énekel, hogy közben nem mozdul a szája.
Népszerűsége csúcsára az ötvenes években érkezett: nem csak a legjobban fizetett tévés személyiség volt, de amikor 1956-ban a Life magazin arról kérdezte fiatal női olvasóit, a hírességek közül kihez mennének legszívesebben feleségül, utcahosszal Perry Como nyert. Hívták Hollywoodba is, de gyorsan bebizonyosodott, hogy ez nem az ő terepe, így néhány film után nem marasztalták.
Az ötvenes évek végén a rock and roll-hullám őt is elsodorta, a tinédzser sztárok mellett ő és zenéje egyaránt régimódinak hatott; utoljára 1958-ban a Catch a Falling Star című dala járt a slágerlista élén. A közönség kegyeibe a hetvenes években került vissza: fellépései, turnéi telt házat vonzottak, újraindult tévéműsora, sőt egy dala ismét felbukkant a lista élvonalában. Ezután is fáradhatatlanul dolgozott, csak az új évezred közeledtével vonult vissza.
Perry Como számtalan lemezt készített, és ezek olyan jól fogytak, hogy a kiadó egy ponton szó szerint felhagyott az eladott albumok számlálásával. Később persze újrakezdték, és eredménynek mintegy hatvanmillió album jött ki. A mindig kiválóan öltözött énekes hűséges természet volt: nem csak felesége oldalán tartott ki 65 éven át, annak haláláig, de egész karrierje során egy lemezkiadóhoz kötötte szerződése. Az Alzheimer-kórban szenvedő Perry Como 2001. május 12-én, 89 éves korában álmában halt meg.
