30 éve, 1996. június 15-én hunyt el Ella Fitzgerald, a dzsessztörténet egyik legnagyobb csillaga. A „dzsessz nagyasszonya” nemcsak páratlan hangjával, hanem rendkívüli életútjával is legendává vált. Egy véletlennek köszönhette első sikerét, később pedig generációk kedvencévé vált szerte a világon.
Ella Fitzgerald életútja a művészi kiválóság és az emberi helytállás példája. A dzsessz olyan legendáival énekelt együtt, mint Duke Ellington, Louis Armstrong, Nat King Cole vagy Frank Sinatra, és a világ legnagyobb koncerttermeinek közönségét is meghódította. Pályafutása azonban nemcsak zenei sikerekről szólt: tehetségével és elszántságával a kor előítéleteivel is szembeszállt, így öröksége jóval túlmutat a dzsessz világán.
Ő tette világhírűvé a scat éneklést
Ella Fitzgerald gyermekként elsősorban táncos szeretett volna lenni. Tizenhét évesen egy amatőr tehetségkutató versenyre jelentkezett a harlemi Apollo Színházban, ahol eredetileg táncosként lépett volna színpadra. A lámpaláz azonban közbeszólt. Annyira izgult, hogy inkább éneklésre váltott. A közönség azonnal felfigyelt rá, a zsűri pedig első díjjal jutalmazta. Ez a váratlan fordulat egész életét megváltoztatta.
Az Apollo Színházban aratott siker után a neves dobos és zenekarvezető, Chick Webb figyelt fel rá. Nem sokkal később már a zenekarában énekelt, és rövid idő alatt az együttes egyik legnagyobb vonzerejévé vált.
1938-ban robbant be igazán a köztudatba az A-Tisket, A-Tasket című dallal. A játékos gyermekdalból készült sláger hónapokig vezette a listákat, Ella pedig országosan ismert előadó lett.
Ella Fitzgerald nevét ma is sokan a scat stílussal azonosítják. Ez az improvizatív éneklési forma szavak helyett hangokkal, szótagokkal és ritmusokkal játszik, mintha az énekes hangszer lenne.
Bár a scat korábban is létezett, Fitzgerald olyan tökélyre fejlesztette, hogy sokan máig utolérhetetlennek tartják. Koncertjein gyakran perceken át improvizált, elképesztő könnyedséggel és humorral.
.jpg)
Louis Armstrong egyik legjobb partnere volt
Bár neve elsősorban a dzsesszel forrt össze, repertoárja jóval szélesebb volt. Otthonosan mozgott a swing, a blues, a bebop, a musical és a könnyűzene világában is.
Ella Fitzgerald nemcsak a dzsessz világában tört meg korlátokat. Ő volt az első afroamerikai női előadó, aki a legendás New York-i Copacabana éjszakai klub fő fellépőjeként állhatott színpadra. A korszak egyik legismertebb szórakozóhelyén elért sikere fontos mérföldkőnek számított egy olyan időszakban, amikor a faji megkülönböztetés még a művészvilágban is érezhető volt.
Az 1950-es és 1960-as években készítette legendás Songbook lemezsorozatát, amelyben az amerikai zenetörténet legnagyobb dalszerzőinek műveit énekelte. George Gershwin, Cole Porter, Irving Berlin vagy Duke Ellington dalai új életre keltek az előadásában.
Később még a Beatles szerzeményei közül is több bekerült műsorába, bizonyítva, hogy nyitott volt az új zenei irányzatokra is.
A dzsessztörténet egyik legemlékezetesebb együttműködése Ella Fitzgerald és Louis Armstrong nevéhez fűződik. Közös albumaik és koncertjeik máig a műfaj klasszikusai közé tartoznak. A két előadó hangja tökéletesen kiegészítette egymást: Armstrong rekedtes, karakteres megszólalása és Fitzgerald tiszta, hajlékony hangja különleges zenei élményt teremtett.
.jpg)
A díjaknál is többet jelentett az öröksége
Kevesen tudják, hogy Ella Fitzgerald a Super Bowl történetének egyik úttörő fellépője volt. Jóval azelőtt, hogy a döntő félidei műsora a világ legnagyobb zenei eseményei közé emelkedett volna, 1972-ben már színpadra lépett a Super Bowl VI közönsége előtt. Carol Channing társaságában Louis Armstrong emléke előtt tisztelgett, aki egy évvel korábban hunyt el. Fellépésével nemcsak a dzsessz egyik legnagyobb alakjának állított emléket, hanem történelmet is írt: Ella Fitzgerald volt az első afroamerikai női előadó, aki a Super Bowl félidei műsorában szerepelt.
Ella Fitzgerald szinte az egész világot bejárta. A legjelentősebb dzsesszfesztiválok állandó vendége volt Newporttól Montreux-ig, és kétszer Magyarországon is koncertezett. A hazai közönség ugyanazzal a lelkesedéssel fogadta, mint bárhol a világon. Fellépésein fiatalok és idősek egyaránt lenyűgözve hallgatták azt a hangot, amely egyszerre volt erőteljes, játékos és rendkívül kifejező.
Pályafutása során tizenhárom Grammy-díjat nyert, több száz lemezfelvételt készített, és a világ egyik legismertebb énekesévé vált. Művészi jelentőségét azonban nehéz pusztán díjakkal mérni.
A „First Lady of Song”, vagyis a Dal Első Hölgye olyan előadói stílust teremtett, amely ma is inspirálja az énekeseket. Hangja, improvizációs szabadsága és természetes eleganciája a dzsessz egyik örök mércéjévé vált.
