177 éve, 1837. június 22-én megkezdődött a Széchényi Ferenc által alapított és Pollack Mihály által tervezett Nemzeti Múzeum építése.
Az Országgyűlés 1808. október 18-án szavazta meg a múzeumi törvényt. Ebben indítványozták, hogy állítsanak fel egy olyan, az Országos Könyvtárhoz kapcsolódó művelődési intézetet, amely a nemzet anyagi kultúráját is feltárná. A Múzeum – a jogszabály szerint – a könyvek, kéziratok és grafikai művek mellett kizárólag a haza régészeti és történeti emlékeit, természeti produktumait és műipari alkotásait gyűjti.
Grassalkovich Antal herceg adományozott telket, ahová az épületet felépíthetik, később ezt elcserélték arra az ingatlanra, ahol a Nemzeti Múzeum ma áll. Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg.
A múzeum 109 x 70 méteres téglalap alakú teret foglal el, két belső udvarral. Párkánymagassága a felszíntől mérve 24 méter, beépített alapterülete 7894 négyzetméter, köbtartalma pedig 157 600 köbméter. Belső kiképzése is megfelel a klasszicista stílusnak. A főlépcső falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik. Az épület 1847 júliusában készült el. A múzeumot az Országgyűlés 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánította.
Az idei Múzeumok Éjszakáján a Magyar Nemzeti Múzeum kertje sok szórakoztató programot kínált a gyerekeknek. Nagy érdeklődés kísérte a lézerharcot és a rekeszmászást, valamint a charleston bemutatót és tánctanítást a színpadon. A Szent István lovagjai című kiállításban a Melodisztik duó szórakoztatta az érdeklődőket, majd Csorba László főigazgató mutatta be a tárlatot és hívta fel a figyelmet az érdekességekre.
