A magyarországi sikerek után a Nyolcak művészcsoport alkotásaival a bécsi közönség találkozhat először a Bank Austria Kunstforumban. A magyar avantgárd művészek első jelentős külföldi bemutatkozását először Bécsben tekinthetjük meg.
Bécs maga a kultúra, ha valaki Ausztria fővárosában jár egyszerre találkozik a múlt és a jelen művészeti szépségeivel. Mint már beszámoltunk róla, jelentős nemzetközi ismertséget és elismerést vívhat ki magának a modern magyar festészet az elkövetkezendő években a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közös szervezésének köszönhetően. Ennek a programnak a keretében az osztrák főváros egyik legfontosabb kiállítóhelyén, a Kunstforumban reprezentatív kiállítás nyílt a magyar modernizmus élcsapatának festményeiből.
Nyolcak másként
A Nyolcak tagjai (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos) az 1910 körüli években, elsősorban a francia modern művészettől inspirálva teremtették meg önálló festői stílusukat. 1909 és 1912 között rendezett három budapesti kiállításuk fordulópontot jelentett a magyar művészet történetében: elsőként állt a közönség elé egy olyan fiatal művészcsoport Magyarországon, melynek munkássága szervesen illeszkedett a legmodernebb nemzetközi irányzatokhoz.
Barki Gergely, Rockenbauer Zoltán, valamint Evelyn Benesch kurátorok által létrehozott, több mint száz művet bemutató bécsi kiállítás több szempontból is különbözik a Pécsett és a Szépművészeti Múzeumban bemutatott Nyolcak tárlattól. Egyrészt ezúttal a Nyolcak tárlatain szereplő vendégművészek alkotásai nem lesznek kiállítva, ugyanis a nyolc művészt mint egységes művészcsoportot kívánja a tárlat beemelni a nemzetközi köztudatba. Másrészt olyan műveket is láthat majd az osztrák közönség, amelyek az elmúlt hónapok kutatásainak eredményeként kerültek elő.
Látható lesz Márffy Ödön korai – minden bizonnyal Nyergesújfalun festett – tájképe, mely feltehetően már a csoport első kiállításán bemutatásra került, de eddig csak az Aurora című folyóirat fekete-fehér reprodukciójáról ismertek a kutatók. A bécsi kiállításon ott lesz Czóbel Béla Németországban felbukkant, az Oktogont 1906. március 15-én mutató tájképe is, amely az egyetlen ismert budapesti témájú műve a mesternek. Látható lesz a kalandos úton nemrég hazakerült, Berény Róbert által festett Golgotha (Jelenet V.) című kép is. A festmény a csoport utolsó kiállításának katalógusában is látható volt, aztán 1914-ben Bécsben, 1915-ben pedig San Franciscóban is bemutatták. Innen azonban nem tért vissza a festmény, ugyanis a San Franciscó-i világkiállítás szervezője magánál tartotta a művet, nem küldte vissza a festőnek. Néhány évvel ezelőtt azonban Berény szintén Amerikában élő unokája rábukkant a képre az és hosszú, az FBI-t is bevonó jogi huzavona után ismét az unokáké lett a kép. Pór Bertalan nagyméretű Hegyibeszéd című képe szintén a látogatók elé kerül, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött képet nemrég restaurálták, így eredeti fényében állítják ki. Ahogy Passuth Krisztina fogalmazott A Nyolcak festészete című kötetében: „A Hegyibeszéd szigorúan klasszikus kompozíció: a középső figura messze a többi fölé emelkedik, és magába sűríti az egész kép lényegét, mondanivalóját. Pór Bertalan a maga áttett módján egy agitátor alakját elevenítette meg, s az egész jelenet is az agitáció atmoszféráját árasztja.”
A kiállítás mellé az eddigiektől teljesen eltérő szerkezetű és anyagú katalógus született. A Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán által írt katalógus bevezető nagy tanulmányát Peter Vergo, University of Essex művészettörténész professzora jegyzi, aki a századforduló közép-európai művészetének egyik legismertebb kutatója.
Die Acht – Der Akt
A Kunstforumban látható nagyszabású kiállítás mellett a Nyolcak akt témájú grafikáiból válogatott tárlat nyílik a Collegium Hungaricumban szeptember 26-án. A szintén a magyar kurátorpáros által rendezett Die Acht – Der Akt című kiállításon csaknem 80 grafikával találkozhat a közönség. A művek közel harmada eddig még Magyarországon sem volt látható, ugyanis csak az utóbbi hónapok kutatásai során kerültek elő. A különleges tárlatot egy reprezentatív 120 oldalas, a magyar kurátorok által írt német nyelvű katalógus kíséri.
A bécsi kiállítás a magyar modern festészet széleskörű nemzetközi meg- és elismertetésére irányuló új stratégiának csupán első állomása, ugyanis a Kunstforum-beli kiállítás után egy évvel, 2013 őszén a párizsi Musée d’Orsay-ben Allegro Barbaro címmel nyílik modern magyar festészeti kiállítás. Ez a tárlat lesz az első alkalom, hogy a magyar művészet önálló tárlattal jelenik meg a nyugati világ legfontosabb múzeumainak egyikében.
Példaképek és támogatók
A későbbi Nyolcakra – Kernstock Károlyra, Czóbel Bélára, Berény Róbertre, Márffy Ödönre, Tihanyi Lajosra, Orbán Dezsőre, Pór Bertalanra és Czigány Dezsőre – jelentős hatással volt a francia Vadak (les Fauves) művészete. Párizsban kapcsolatba kerültek az Henri Matisse körül csoportosuló irányzattal. Megismerkedtek Paul Cézanne, Pablo Picasso és Georges Braque műveivel is és látogatták a híres író és műgyűjtő Gertrude Stein és fivére, Leo Stein szalonjait. Az addigi konvenciókkal szakító csoport megosztotta a korabeli magyar közvéleményt – idézte fel Rockenbauer Zoltán, a tárlat másik magyar kurátora. A Nyolcak pártolói közé olyan nagy nevek tartoztak, mint a Nyugat köre, Ady Endre, vagy a zenei élet képviselői közül Bartók Béla. A Nyolcak tárlatain a Nyugatban publikáló írók felolvasóesteket tartottak, Lukács György filozófus egy esszéjében foglalkozott programjukkal, s az egyik tárlaton rendezett koncerten Bartók Béla maga zongorázott.
Az első világháború gyakorlatilag elvágta a párizsi gyökerű avantgárd irányzat fejlődését Magyarországon, és 1919 után a csoport fel is bomlott. Újrafelfedezésük az 1960-as években következett be, elsősorban Passuth Krisztina művészettörténésznek köszönhetően. Ezután a 2010-ben Pécsett az európai kulturális fővárosi programok keretében megrendezett nagyszabású kiállítás jelentett egy újabb újrafelfedezést – mondta a művészettörténész, volt kulturális miniszter. A kurátorok hangsúlyozták: szeretnék, hogy a csoport magyar neve is mintegy márkanévként bekerüljön a nemzetközi köztudatba, ahogy a francia les Fauves (Vadak) vagy a német Die Brücke (A Híd). Éppen ezért a kiállításhoz készült német nyelvű katalóguson a német mellett magyarul is feltüntették.
Forrás: Szépművészeti Múzeum
