Két új és teljesen egyedi, először látható kiállítással, az „Őserdei ösvényeken- a bükkábrányi mocsárciprus erdő és kora”, valamint „A Kárpátok-ásványai” tárlattal várja az érdeklődőket a november 20-án megnyíló Pannon-tenger Múzeum Miskolcon.
2013. november 20-án megnyitja kapuit Miskolcon a Herman Ottó Múzeum új épülete, a „Pannon-tenger Múzeum”. A múzeumi részleg kilencszáz négyzetméteres, kétszintes, új épületszárnyban kapott helyet, amelyet a Herman Ottó Múzeum előtti területen a földbe vájtak. A kiállítási terület mintegy ötszáz négyzetmétert foglal el, és a bükkábrányi bányában talált 7,5 millió éves mocsári ciprusok köré épült.
Zöldmezős tetőzet borítja, és csak a középső, kupolás részbe „süt be a nap”. A látogatók alagúton jutnak le a kiállítótermekbe, ahol a középső csarnokban kaptak helyet a famatuzsálemek. A beruházás mintegy 500 millió forintos európai uniós támogatással valósult meg, a belső tér kialakítását a múzeum saját forrásból fedezte.
Az új, állandó földtörténeti és természetrajzi kiállítás, amely az Őserdei ösvényeken – A bükkábrányi mocsáriciprus-erdő és kora címet kapta a teljes miocén földtörténeti korral foglalkozik. Ehhez kapcsolódik egy kitekintés az emberi evolúcióval kapcsolatban a rudabányai ősmajomtól egészen napjainkig. Megtekinthető még a Kárpátok ásványai című kiállítás is, amely önmagában is jelentős, a mai Magyarország területén e témában ez a legteljesebb gyűjtemény.
A miocén kori mocsárciprusokat a Borsod megyei Bükkábrány bányájában találták meg 2007 nyarán. A leletek azért egyediek, mert épen maradtak, és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak. A feltárt 16 fa nem szenesedett el, nem kovásodott meg, az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérőjű fatörzsek eredeti helyükön álltak, eredeti formájukban és anyagukban maradtak meg. Az erdő mintegy hatvan méter mélyen volt, és a fákat csak igen nagy körültekintéssel lehetett megmozdítani, mert a levegő és a nap kártékonyan hatott szerkezetükre. A 7,2-7,6 millió évesre tehető 16 fából négy ősfa került Miskolcra, a Herman Ottó Múzeum birtokába, öt Ipolytarnócra, egy pedig a Természettudományi Múzeumba Budapestre, míg egy a bánya tulajdona maradt. Ma is élnek mocsári ciprusok (Taxodium), a bükkábrányi fatörzsek azonban egy már kihalt faj példányai.
A miskolci fákat érkezésük után nedves kalodába helyezték, aztán megkezdődött a tartályépítés, a konzerválás. Kettőt cukorszirupban tartósítottak, egy műgyantás konzerválást kapott, egy pedig tiszta vízben áll – csak gombátlanító anyagokat adnak hozzá -, így ma is alkalmas arra, hogy tudományos kutatásokat végezzenek segítségével. A famatuzsálemek ma is óriási méretűek, a „legkönnyebb” 2 és féltonnás, a legnagyobb több mint 4 tonnát nyom. Súlyukból megtalálásuk óta szinte semmit sem vesztettek.
