Kíváncsi vagy, hogyan harcoltak a római legiósok és gladiátorok? Kipróbálnád fegyvereiket, magadra öltenéd ruháikat, betekintenél táboraikba? A Hadtörténeti Múzeumban részese lehetsz egy időutazásnak.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjtőkörébe nem tartoznak a római kor tárgyi emlékei, csakhogy a kor meghatározó része volt a hadi technika, hadászati tudomány. A hadsereg a római társadalom, a római mindennapok meghatározó része volt. A pannóniai provinciák a barbár törzsek általi folyamatos veszélyeztetettség végett különösen fontos védőbástyái voltak a birodalomnak, a pannóniai katonaság erejét mi sem jellemezte jobban, mint hogy támogatásukkal a császári cím sora is eldőlhetett, illetve számos pannóniai katona fordult meg a császári testőrség soraiban.
A kiállítás célja, hogy a múzeum látogatói betekintést nyerjünk a római hadszervezetbe, a pannóniai katonaság mindennapjaiba. A tervezett munka egyedi tudományos és muzeológiai vállalkozás, mivel Pannónia provincia hadtörténetére vonatkozó, átfogó betekintést adó kiállítás építésére nem került sor hazánkban az elmúlt időben. A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Veszprémi Múzeumnak és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak a tárgyi törzsanyagára épül. A kiállított tárgyak közt a régészeti tárgyi leletek mellett epigráfiai emlékek és a későbbi korok papíralapú, római és pannóniai vonatkozású emlékei is helyet kapnak.
A Miles in armis – Katona a seregben/ Képek a pannóniai hadsereg mindennapjairól című tárlat június 15. és szeptember 30. között tekinthető meg az intézményben.
A Múzeumok Éjszakáján láthatunk harci bemutatókat, megismerhetjük a rómaiak mindennapjait, valamint betekintést nyerhetünk a harcosok világába is. Különlegességként megtekintheti a Bibractei csata diorámáját, valamint készíthet korabeli ékszereket és edényeket. „A kezdeti kis városállam létét folyamatosan fenyegették a Rómával ellenségesen fellépő népek. Róma ebből a fenyegetett létből csak úgy tudott kilépni, ha folyamatosan védekezésre, a helyzet stabilizációjára, majd ebből a biztosított pozícióból kiindulva kitörésre rendezkedik be. „Ezek voltak a mozgatórugói annak, hogy a kis városállamból néhány évszázad alatt az egész Mediterrán térség nagyhatalma vált” – magyarázta Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője az MTI-nek.
Később Róma a provinciák irányába terjeszkedett, ami nem lett volna lehetséges egy erőteljes, fegyelmezett, évszázadokon keresztül a hagyományait őrző hadsereg nélkül. Az i. sz. 3-4. században az új kihívásokra válaszul a római hadsereg a különböző népek, törzsek taktikájához próbált alkalmazkodni. Ekkor jelentős változáson ment át a fegyverzet, megváltozott a taktika , ahogy a hadsereg szerkezete is, amelyet határvédő és belső mozgó egységekre osztották fel.
A római hadsereg az i. sz. 1. század közepén jutott el Pannóniába, amely a barbár törzsek általi folyamatos veszélyeztetettség miatt különösen fontos védőbástyája volt a birodalomnak, a pannóniai katonaság erejét mi sem jellemezte jobban, mint hogy támogatásukkal a császári cím sorsa is eldőlhetett, és számos pannóniai katona fordult meg a császári testőrség soraiban. „A tárlat a katonaság pannóniai jelenlétét mutatja a be a hadsereg felépítésétől kezdve a mindennapokon át a leszerelt katonák, veteránok letelepedéséig a provinciában” – ismertette Borhy László.
Mint kifejtette, a tárlat bemutatja a római hadsereg legfontosabb fegyvernemét, a legionáriusokat, hiszen ez a nehézgyalogság biztosította Róma terjeszkedését évszázadokon át, valamint a lovasságot. A kiállításon egyaránt látható a gyalogság és a lovasság fegyverzete, a két fegyvernemnek ugyanis eltérő volt a pajzsa, a kardja, a védőfelszerelése. „A kiállítás foglalkozik a római flottával, hadihajókkal a Dunán, mivel Pannónia folyami határtartomány, a Római Birodalom egyik legjobban megerődített határszakasza volt” – mondta.
Bemutatják a római katonaság békés tevékenységét is, a legionáriusok ugyanis különböző mérnöki feladatokat láttak el, csatornák, vízvezetékek építésében vettek részt a provinciában. „Arról is van adatunk, hogy a 276-282 között uralkodó Probus császár a katonaságot szőlőtelepítésre vezényelte ki. A legionáriusok ezen annyira felháborodtak, hogy megölték az uralkodót. Érdekes a kiállítás orvoslásnak szentelt része is – sebészeti eszközöket, orvosságos üvegcséket mutatnak be, de láthatók a hordódongákba égetett feliratok is. A hordókban a légió tábori kórháza, a valetudinarium számára szállították a bort, amely vámmentességet élvezett” – fejtegette Borhy László.
Bemutatják a római katonaság hitvilágát: a gyakorlótérnek is voltak istenei, de nagy tiszteletnek örvendett Mars és Minerva, és foglalkozik a tárlat a leszerelt veteránokkal is, akik 25-26 év után többnyire abban a tartományban telepedtek le, ahol szolgáltak. Ha tisztességes elbocsátásban, honesta missióban volt részük, pénzt vagy földet kaptak, de nagyon sokszor megfigyelhető, hogy különböző tisztségeket vállaltak – polgármesterek, városi kincstárnokok, vagy az építkezéseket felügyelték. „A kiállítás a katonaság mindennapjait, a katonaság és a provincia, a katonaság és a provincián kívüliek kapcsolatrendszerét nagyon sokrétűen mutatja be régészeti leletek, fényképek, festmények, makettek segítségével” – összegezte Borhy László.
