Egy könyv, amit csendben kell olvasni. Ízlelgetve minden egyes szavát. És egy színdarab a könyvből, melyet meg kell nézni, hogy megértsük a könyv minden sorát. Agota Kristof Egy elsurranó patkány című darabját mutatják be pénteken Kőszegen.
Kristóf Ágota (1935-2011) gyermekkorának nagy részét Kőszegen töltötte. Férjével és néhány hónapos kislányával 1956-ban Svájcba emigrált, családjával Neuchatelben telepedett le. Regényei, novellái és drámái a világ minden táján – Japánban, Kínába és Koreában – ismertek, de a világhírű írónőt Magyarországon viszonylag későn fedezték fel – jegyezte meg Gergye Krisztián rendező.
Kristóf Ágotának korábban magyar nyelven is jelentek meg versei, de az emigrációt követően francia nyelven írta meg műveit. Az Egy elsurranó patkány – a rendező szerint az egyik „legsúlyosabb” drámája – a Cartaphilus kiadásában megjelent, Mindegy című kötetben olvasható Takács M. József fordításában.
„Alszom, de azért figyelek. Soha nem fogom megtagadni a meggyőződésemet. Az eszméket, amelyekért feláldoztam a fiatalságomat, a családot! Én embert is öltem az ideálomért, uraim. Aljas dolgokat is elkövettem az ideálomért. Mindent megtettem érte, igen. Elárultam volna az anyámat, eladtam volna a gyermekeimet. Ha lettek volna.”
„Nem is tudom, mikor írtam a Mindegy című kötetben szereplő novelláimat. Ellenben azt tudom, hogy a korábban, még magyarul írt verseim szolgáltak alapul hozzájuk. Megpróbáltam francia nyelvre lefordítani őket […], de prózában, sok változtatással. Ezek a kis novellák az első franciául írt szövegeim” – mesélte Agota Kristof egyik legutóbbi interjújában. Hozzáteszi azt is, hogy akkoriban mindez inkább csak játék volt számára. Nos, lehet, hogy a szerző egyszerű „ujjgyakorlatoknak” tekinti e rövid írásokat, ám mások lényegesen többet látnak bennük.
Az egyik neves francia társulat, a Compagnie Interligne már a kötet megjelenését követő évben színpadra alkalmazta e novellákat, melyekről a franciaországi kritikusok is nagy elismeréssel szóltak: „Egy könyv, amit csendben kell olvasni. Ízlelgetve minden egyes szavát.”
Az írónő színházhoz való kötődése, az egyszerre társadalmi és személyes iránti érzékenysége, a következetesen fenntartott politikamentessége, egy kivételesen személyes hangban nyilvánul meg, amely megszólalásakor tökéletesen példázza a magyar identitás azon szeletét, miszerint az ember hihetetlen szélsőségek megtapasztalása révén képes csak felfogni tehetetlenségének és cselekvésképtelenségének miértjeit.
Az Egy elsurranó patkány című színmű az áldozatiság kérdéskörét veti fel, miszerint senki sem ártatlan. Egy hatalmi rendszer léte, az élet szerves részeként, a magánélet közvetett vagy közvetlen alakítójaként nem helyezhető figyelmen kívül, még ha kínosan ügyelünk is saját emberségünk belső territóriumainak határaira. Nem lehetünk biztosak ártatlanságunkban, lehetetlen a teljes függetlenség, lét- és sorsmeghatározó probléma a különböző rosszak közötti választás kényszere. Kérdés, hogy minden körülmények között, vagy ellenére, hogyan tudunk elszámolni tetteink, vagy elhallgatásaink súlyával, hogyan bírunk szembenézni saját emberségünk folytonos megkérdőjelezettségével.
A kísérleti bemutató előadással egybekötött emlékest a Kőszegi Várszínház, a Gergye Krisztián Társulat és a Nemzeti Színház közös produkciója. Az esten elhangzik Bódis Kriszta Kristóf Ágotához írt Ötödik part című műve és Térey János Köztisztaság tér című verse is – mondta el Gergye Krisztián, a darab rendezője az MTI-nek.
Felidézte, hogy tavaly július 27-én, Kristóf Ágota halála napján Gergye Krisztián Társulata Feltépett múlt címmel passiójátékot (kísérleti táncjátékot) mutatott be a határ menti városban. A kőszegi születésű táncos-koreográfus számára ez olyan jel volt, ami arra ösztönözte, hogy kapcsolódási lehetőséget keressen a kőszegi kötődésű világhírű írónőhöz.
Kristóf Ágota drámájában az elhallgatás, a kimondott szavak mögött rejlő gondolatok legalább olyan fontosak, mint az elhangzott mondatok – mutatott rá Gergye Krisztián, hozzáfűzve, hogy „ösztönből” igyekszik olyan prózai művet választani, amely speciális, már-már táncos előadásmódra is lehetőséget ad.
Az előadás a helyszínválasztás miatt is rendhagyónak számít: a drámát a „határhelyzetre kiélezve” kipróbálnak egy új dramaturgiát is. A rendező-koreográfus kettéválasztotta a produkciót, így mintha két színpad lenne, két oldalról lehet nézni az előadást. Véletlenszerűen elválasztják a nézőket egymástól, más mondatok hallatszanak az egyik és megint mások a másik oldalon. Ezzel a dramaturgiai megoldással választ kaphatnak arra a kérdésre is, hogy az elhallgatások, az átszűrődő információk hogyan műkődnek a XXI. században – hangsúlyozta Gergye Krisztián, aki egyben koreográfusa és látványtervezője is az előadásnak.
A rendező szerint egyébként egymástól elválasztott terek vannak a hetvenes években íródott műben is. Az Elsurranó patkány történelmi, politikai színjáték a vasfüggöny időszakából. Kristóf Ágota a drámában kerüli ugyan a konkrét kort és a politikai helyzetet, de a művében erőteljes utalások vannak arra, hogy a kommunista rezsim idején játszódik. A darab párhuzamosan egy börtöncellában és egy nappaliban játszódik, mintha egy házi őrizetbe vett bíró utolsó estéjét láthatná a közönség – mondta a rendező.
A produkcióban Hollósi Frigyes, Makranczi Zalán, Gergye Krisztián, Marton Róbert, Murányi Tünde, Bánfalvi Eszter és Szatory Dávid szerepelnek.
Kristóf Ágota (Agota Kristof) Egy elsurranó patkány című darabját mutatják be pénteken, a Kossuth-díjas írónő halálának első évfordulóján Kőszegen, az egykori téglagyár barakkjában. Az Egy elsurranó patkány című előadást a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében október 14-én mutatják be.
