Légrády Károly kiadó, lapszerkesztő, újságíró, a Pesti Hírlap alapítója 115 éve, 1903. november 27-én halt meg. Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső és Márai Sándor is a szerzői közé tartozott.
1834. november 27-én született Pesten. Apja, Pollák József orvos volt. Előbb, 1848-ban a Ludovika Akadémia növendéke volt, később a pesti egyetemen hallgatott filozófiát, majd folytatott Bécsben technikai tanulmányokat. Az 1860-as években testvérével, Tivadarral a pesti Nádor utcában kőnyomdát létesített, amelyet könyvnyomdával és könyvkötészettel bővített ki.
1867-ben felesége, malomszegi Légrády Imre ügyvéd leánya családnevét vette fel, apósa pedig átruházta rá nemességét és előnevét.
Miután cégük az Ellenőr, a Hon, a Földmívelési Érdekeink és a Falusi Gazda című lapok kiadója volt, 1878-ban elindította legfontosabb vállalkozását, a Pesti Hírlapot. Főszerkesztőként a szabadelvű kormánypárt politikáját támogatta, újságja a tiszaeszlári per idején az egyik legfontosabb sajtóorgánum volt.
A Légrády Testvérek-féle Pesti Hírlap a negyedik volt az azonos címmel megjelent napilapok között. Az újság 1878-tól 1944-ig jelent meg. A többi laphoz képest újdonságnak számítottak az állandó rovatok, a külföldi tudósítók, a kisebb – fele akkora -, jobban kézbe illő formátum és nem utolsósorban az olvasók által kedvelt apróhirdetések. A mérsékelten konzervatív lap az első világháború idején csaknem félmilliós példányszámot ért el. A lap publicistái közül néhány név: Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor.
1895-ben a Szabadelvű Párt tagjaként országgyűlési képviselőnek választották, ezért lemondott a főszerkesztői tisztségről. A következő választáson már nem lett képviselő.
Élénk szakirodalmi tevékenységet is folytatott, Magyarországon újszerű gazdasági termelési módokról írt ismertető tanulmányokat. A francia módszer szerint való gyümölcstermelést ő terjesztette nálunk. 1885-ben kiadta A spárgatermelés kézikönyve című munkáját, melyben az idővel országszerte elterjedt, általa föltalált termesztési módszert ismertette. A halotthamvasztás elfogadtatása érdekében is számos cikket írt.
Miután testvére öngyilkos lett, majd felesége is elhunyt, végleg visszavonult. 1903-ban születésnapján, november 27-én hunyt el Budapesten. Halála után a vállalkozást és a Pesti Hírlapot fiai, elsősorban Ottó és Imre vitték tovább.
