A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben című tárlat mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül mutatja be a szürrealizmus 1929-es fordulópontját.
Megnyílt a szürrealista mozgalmat bemutató nagyszabású kiállítás Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában (MNG), ahol csaknem 120 festményen, grafikán, szobron, fotón, filmen és dokumentumon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a mozgalom történetének egyik fordulópontját.
A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben
Az 1929-es év a szürrealista irányzat történetében meghatározó volt, ekkor jelent meg Salvador Dalí a mozgalomban és ekkor született meg Dalí és Luis Bunuel Andalúziai kutya című közös filmje, a szürrealista mozgóképművészet első remekműve – emelte ki Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, hozzátéve, hogy a szürrealizmus az 1920-as évek elejétől terjedt el, egyaránt jelen volt az irodalomban és a képzőművészetben.
Didier Ottinger, a párizsi Pompidou Központ igazgatóhelyettese, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a szürrealizmus az egyetlen olyan művészeti mozgalom, amely az egész világon elterjedt, és amely összeköti a magas kultúrát a tömegkultúrával.
A 20. század elején szürrealista mozgalmak alakultak Japánban, és számtalan művész érkezett Párizsba, köztük magyarok is, mint a kiállításon is helyet kapó Brassai és André Kertész, hogy megismerkedjenek a művészeti mozgalom célkitűzéseivel.
A kiállítás anyagából kiemelte a metafizikus festő, Giorgio de Chirico alkotásait, amelyek a szürrealizmus előzményének tekinthetők. Didier Ottinger szerint az olasz festő művein az idegenség és az idegenszerűség érzete fedezhető fel.
Kiemelte Francis Picabia festményét is, amely a szürrealizmus előzményéhez, a dadaizmushoz kapcsolódik. Az 1916-ban Zürichben indult dadaista mozgalomnak olyan művészek voltak a tagjai, akik felszólaltak az első világháború mészárlása ellen és egyúttal megkérdőjelezték a korrupt társadalom modelljét – mondta, rámutatva, hogy a szürrealisták már a lelket, az egyént és az egyéni alkotást helyezték programjuk középpontjába.
Joan Miró katalán művész új látásmódja és elgondolkoztató, költői és humoros címadásai révén meghatározó alkotója a szürrealizmusnak. A belga René Magritte 1927-ben érkezett a francia fővárosba. Az ő művein fontos szerepet kap a rejtély, de nagyon foglalkoztatta maga az ábrázolás is, képein filozofikus kérdéseket tesz fel az ábrázolásról és a képek szerepéről – tette hozzá.
Mint elmondta, több alkotás is látható Salvador Dalítól, aki André Breton mellett a szürrealizmus megtestesítőjének számít. Amikor Dalí 1929 tavaszán megérkezett Párizsba, teljesen újfajta megközelítést hozott magával – hangsúlyozta.
A párizsi Pompidou Központtal közösen szervezett kiállítás október 20-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.
