„A körmenetet megelőző éjszaka a két csodatakács hajnalig dolgozott. Nagy ollókkal szabdalták a levegőt…” Zórád Ernő illusztrálásával Hans Christian Andersen A császár új ruhája c. meséjét közöljük.
Előzmény:
A Zórád – Andersen: A császár új ruhája
A Zórád – Andersen: A császár új ruhája 2-3.
A Zórád – Andersen: A császár új ruhája 4-5.
A Zórád – Andersen: A császár új ruhája 6-7.
A Zórád – Andersen: A császár új ruhája 8-9.
„Micsoda?! – gondolta ijedten a császár. – Hiszen ez szörnyűség! Buta volnék, mint a föld? Vagy méltatlan a császári trónra? Rettenetes dolog!” De fennhangon azt mondta:
– Szép, csakugyan szép. Megnyerte felséges tetszésemet. – Elégedetten bólintott, és meresztette szemét az üres szövőszékre, nehogy megtudják, hogy semmit se lát. Fényes kísérete ugyanúgy tett: nézték a szövőszéket, mintha láttak volna rajta valamit, s nagy buzgón bólogattak:
– Gyönyörű, gyönyörű! – És azt tanácsolták a császárnak, hogy a küszöbön álló fényes ünnepi körmenetre vegye föl először a csodálatos ruhát. – Remek, pompás, csodálatos! – járta körbe; mindenki szívből örült, és a császár nyomban kinevezte a két csalót „császári udvari főtakácsnak”, s lovagrendet tűzött a gomblyukukba.
A körmenet előtti napon hajnalig virrasztott a két takács; nagy sereg gyertyát gyújtottak, hadd lássa odalenn a nép, milyen nagyon iparkodnak a császár új ruhájával. Aztán úgy tettek, mintha leemelnék a kelmét a szövőszékről, nagy ollókkal szabdalták, teregették a semmit, varrótűket villogtattak a levegőben, s jelentették:
– Elkészült a felséges császár új ruhája!
Folytatjuk
Zórád Ernő emlékoldala
Felhasználti irodalom:
Hans Christian Andersen: A császár új ruhája
