„Nehéz időket éltünk, mint mindig, amióta az emberiséget kitalálta valaki” – írta az ember, aki táviratban gúnyolta ki Sztálint. 120 éve, 1900. december 27-én született Királyhegyi Pál író, akit a humor átsegített a nehéz pillanatokon.
A nők rajongtak a majd’ százötven centis Királyhegyi Pálért, aki élete során ötször házasodott. Az 1900. december 27-én született író sokoldalúsága megmutatkozott abban, hogy útkeresése során – így Amerikában – dolgozott pincérként, liftesként, statisztaként, nyúlbőrgyári munkásként, magyar lapoknál újságíróként, banki hivatalnokként és nem utolsó sorban forgatókönyvíróként.
1931-ben kis időre visszatért Magyarországra, majd 1938-ban Londonba költözött, ahol a Daily Telegraphnak fordított. Újbóli hazatérése is csak pár évig tartott, amit megszakított az, hogy 1944-ben Auschwitzba deportálták.
„– Jónapot, ne haragudjon, hová visznek minket?
– A megsemmisítő táborba.
– Végre egy jó hir! És meddig tart az út?
– Bizonytalan, háború van.” (Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem)
Hazatérte után jelent meg Mindenki nem halt meg című könyve. Számos regénye, írása közül talán ez az egyetlen, amelyet sírva-nevetve lehet elolvasni. Aligha van a fasiszta lágerek túlélői között, aki az átélt borzalmakat ilyen groteszk humorral ábrázolta volna.
Királyhegyi remek tollú, kiváló, csípős iróniájú, amolyan rejtői humorú író volt, termékeny is e tekintetben, hisz megannyi humoreszket, szatírát, karcolatot, színművet és kisregényt írt élete során. Az Első kétszáz évem című könyvében a kabarétréfák stílusában és humorával meséli el a koncentrációs táborban megélteket.
„Rádöbbentem arra, hogy hiába van infláció, hiába beszélnek annyit a jó pénzről és a rossz pénzről. Az igazság mégiscsak az, hogy az igazán nagy és fontos dolgok nem kerülnek semmibe.
A levegőért nem kell fizetni, a csók, ha pénzbe kerül, akkor már nem ér semmit, ingyen van az egészség is, és ha nincs, hiába megyek be bármilyen üzletbe egészséget vásárolni, még drága pénzért sem megvehető.
A nap is ingyen süt már mióta, és a rózsák édes illatát is ingyen hozza felém a teljesen díjmentes nyári szél.” (Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem)
A történelem azonban újra elűzte hazánkból: Horthy fehérterrorja elől Amerikába kényszerült. A történelem oroszlájának bajszát húzogatva emlékezetes táviratot küldött Sztálinnak „A rendszer nem vált be stop Tessék abbahagyni stop Királyhegyi stop”. Itthon 1956-ig be volt tiltva alkotói munkássága, onnantól viszont újra írni kezdett és kabaré konferansziéként dolgozott a Fészek Klubban.
Nem volt daliás, szép ember, sőt ellenkezőleg, mégis rajongtak érte a nők. Persze ő is értük, hiszen öt feleséget “fogyasztott el”. Szokott humorával így nyilatkozott a hitvesekről: “Mind bevált, mindegyiket férjhez adtam, egy szavuk sem lehet.”
Az MTVA az összeállítás mellett ajánlja Tolnay Klári a Mestersége színész című televíziós portréműsorban meghatóan mulatságos élményét meséli el az 1981-ben elhunyt Királyhegyiről, akire szeretettel emlékezik vissza.
