Volt, aki fegyverrel, más szavakkal harcolt a történelem ellen. Királyhegyi Pál az iróniát választotta: nevetett, amikor kellett, és gúnyolt, amikor lehetett – még diktátorokat is.
„Az igazságtalanság az élet alaptörvénye, amin nem lehet segíteni. Még az állatok között is ez a helyzet, mert ugyan mit vét a szelíd, növényevő antilop, mégis jön az oroszlán és széttépi. Még morog is hozzá. Még neki áll feljebb.”
Itthon 1956-ig be volt tiltva alkotói munkássága, onnantól viszont újra írni kezdett és kabaré konferansziéként dolgozott a Fészek Klubban. Egy televíziós portréban Tolnay Klári meghatóan mulatságos történetekkel idézte fel Királyhegyi alakját. Az 1981-ben elhunyt író emléke ma is azt üzeni: a nevetés néha az egyetlen túlélési stratégia. Az ember, aki táviratban gúnyolta ki Sztálint. Ezen a napon született Királyhegyi Pál író, akit a humor átsegített a nehéz pillanatokon.
1) Alacsony termet, nagy hatás
A majd’ százötven centis író ellenállhatatlan személyiség volt: a nők rajongtak érte, ő pedig életében ötször is megnősült. Alkatát meghazudtoló önbizalma és humora minden társaságban működött.
2) A világjáró mindenes
Születésének dátuma körül akadnak eltérések (1900. december 27., más források 1909-et említenek), de egy biztos: sokoldalú életútja Amerikától Európáig ívelt. Dolgozott pincérként, liftesként, statisztaként, nyúlbőrgyári munkásként, újságíróként magyar lapoknál, banki hivatalnokként és forgatókönyvíróként is.
„…Nem értettem az egészet. Később kiderült, hogy az oroszlán valódi volt, a híres Metro-Goldwyn-Mayer cég trade markja. Megöregedett és el akarták pusztítani, de Mayer nem engedte:
– Én is öreg vagyok – mondta –, mégsem szeretném, ha kiirtanának.”
3) Fordító Londonból, túlélő Auschwitzból
1931-ben rövid időre hazatért, majd 1938-ban Londonba költözött, ahol a Daily Telegraph számára fordított. Újabb hazatérését 1944 tragédiája szakította meg: Auschwitzba deportálták – tapasztalatait később irodalommá formálta. Első kétszáz évem c. műve igazolja, hogy a humor a legnehezebb helyzetekben sem hagyta el:
„– Jónapot, ne haragudjon, hová visznek minket?
– A megsemmisítő táborba.
– Végre egy jó hir! És meddig tart az út?
– Bizonytalan, háború van.”
4) Rejtői hang, saját sors
Csípős iróniája, kabaréra hangolt mondatai és termékeny alkotókedve különleges elegyet alkottak. Humoreszkek, szatírák, karcolatok, színművek és kisregények sora fűződik a nevéhez. Első kétszáz évem című könyvében a kabaré nyelvén beszél a koncentrációs tábor élményeiről.
5) Tiltások után visszatérés
Itthon 1956-ig tiltott szerző volt. A fordulat után újra írni kezdett, és konferansziéként dolgozott a Fészek Klubban, ahol a pesti humor egyik jellegzetes hangjává vált.
+1) A távirat, ami történelem lett
A legendás fricska: „A rendszer nem vált be stop Tessék abbahagyni stop Királyhegyi stop.” – üzente Sztálinnak. Ritka pillanat, amikor a humor közvetlenül a hatalomnak címezve szólal meg.
