Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – A függetlenség ára című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – A függetlenség ára

Szerző: / 2025. október 29. szerda / Kultúra, Irodalom   

Megőrizni az újság hitelét: ez volt Pulitzer legfontosabb parancsa…

Joseph Pulitzer (1847-1911) sajtómágnás, újságíró, 1918 (Fotó: 	The Cyclopædia of American Biography/Wikimedia)

Míg Horace Greeley [a New York Tribune szerkesztője és 1872-es elnökjelölt] személyesen is egy-egy politikai ügy alakítójává vált, szerkesztőségében Joseph Pulitzer szinte teljesen távol tartotta magát a politikai élettől és annak szereplőitől. Bár Pulitzert fiatalon képviselőként elismerték, majd később sajtómágnásként nagy politikai befolyásra tett szert, mint laptulajdonos tudatosan kerülte a kapcsolatot a hatalom embereivel, nem akart része lenni azoknak a köröknek, ahol a sajtó és a politika összefonódik.

Don Carlos Seitz újságíró és szerkesztő egyszer szóba hozta Pulitzernek, hogy egy ismert demokrata politikus készül meglátogatni a World szerkesztőségét. Pulitzer arca azonnal elkomorult. „Ez nem tetszik – mondta határozottan. – Nem akarom, hogy ezek az emberek bejárjanak az irodába.”

A sajtómágnás szavai egyszerre tükrözték a független sajtóba vetett hitét, és azt a szigorú elvet, amely egész újságírói pályáját vezette: az újság nem a hatalom szolgája, hanem annak ellenőrzője.

 

Forrás: pulitzer.org