1894 év végén történt. Wekerle Sándor miniszterelnök megbukott. És nemcsak állását, kellett otthagynia, de ki kellett hurcolkodnia a Szent György téren levő miniszterelnöki lakásából is.
Szállítóért küldött, aki a bútorait és egyéb ingóságait új lakásába transzportálja. Csakhamar megjelent előtte frakkosan a szállító: Tauszky Miksa.
Wekerle erősen nézi az embert.
– Nini, maga az, Maxi?
– Igenis, én vagyok. Kegyelmes uram hajdani hordárja.
– No, magának ugyan felvitte az isten a dolgát!
– Ha meggondolom, kegyelmes uram, hogy amikor pénzügyi műveleteit nem a Rothschild-csoporttal, hanem énvelem operáltatta, csak kis jogász ifjúr volt, úgy látom, hogy excellenciádnak sincs oka karrierje miatt panaszkodni.
Königstädtler Ottó közlése
