Mátyás király titokban, álruhában lopódzott be egy ostromlott várba…
Csakhogy a várban élők megorrontották a jelenlétét, és a kapuőröknek meghagyták, jól figyeljenek a kimenőkre, nincs-e közöttük a nagy orrú király.
Kíváncsiságát kielégítve Mátyás tót „szotyák”-nak, kerékgyártó bognár legénynek öltözve, kerekeit maga előtt görgetve próbált kijutni a városkapun, amikor a kapuhajdú nevetve rászólt:
„No, te szotyák! Akkora az orrod, mint a Mátyás királyé!”
Szólt, és botjával jót húzott a tót kerekes hátára.
Forrás: Borsody Béla: A magyar történelem anekdotái