Mikszáth Kálmán nagyon szerette Szinyei Merse Pál személyét és művészetét egyaránt. De szerette a földet is…
A mester képeit nézegetve, gyakran összezavarodott Mikszáthban a képbíráló a földvásárlóval és ilyesmit kérdezett tőle egy-egy képről:
– Hány hold lehet ez?
– Vagy tíz.
– És kinek a földje ez?
– Az enyém volt.
– Hát ez a másik?
– Ez most is az enyém.
– És ez a rétség?
– Ez a szomszédomé, egy paraszté, valami Hajlinyek Jánosé.
– Nem tudod, hogy adja?
– Ki, a paraszt?
– Azaz, hogy mi ennek a képnek az ára?
Szinyei Merse végre is kifogyott a türelméből.
– Te, Kálmán, te valami másra gondolsz! – korholta szelíden Mikszáthot.
– Arra gondolok, Palikám – felelte Mikszáth -, hogy te vagy a legboldogabb dzsentri a világon.
– Én? – kérdezte csodálkozva a festő. – Miért?
– Mert te kétszer is eladhatod a földjeidet, sőt még a szomszédjaidét is.
Forrás: Mikszáth Kálmán: Az én kortársaim
