Wilhelm Grimm vacsorára volt hivatalos. A társaság körülvette a népszerű meseköltőt. Néhány hölgy pedig arra kérte, mondjon el egy olyan mesét, amely még nem jelent meg nyomtatásban.
Grimm mosolyogva, udvariasan engedett a kérésnek, s így kezdte a legszebbnek nevezett történetét:
– Volt egyszer, hol nem volt egy csúnya leány, aki ráadásul teljesen süket is volt. Ha beszéltek hozzá, nem felelt, mert soha, egyetlen hangot se hallott meg. A szegény, csúnya leány nagyon szomorú volt, és folyton sírt, mert nem akadt a földkerekségen olyan orvos, aki meg tudta volna gyógyítani. Egyszer azonban megismerkedett egy férfival, aki így szólt hozzá: „Szeretlek!” És ekkor csoda történt. A siket leány meghallotta a halkan elsuttogott szót, és ettől kezdve soha több nem volt siket.
