Bánffy Dezső rávette a királyt, hogy ebből az alkalomból Kolozsvárt is töltsön egy napot…
Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején az őszi nagy hadgyakorlatokat Bánffyhunyad környékén tartották meg Ferenc József király jelenlétében.
Persze a királyt jól megtervezett programmal várták: a délelőtt a város és a város intézményeinek megtekintésére volt szánva.
Az első látogatás helyszíne a főtéri Szent Mihály templom. A kapuban a királyt maga az apátplébános, Biró Béla várta.
Biró Béla ismert Csík megyei székely ember volt, olyan székelyesen beszélt magyarul, mint egy góbé*, aki sohasem tette ki a lábát Csíkországból.
Biró Béla tehát kalauzolja a királyt a templomban és válaszolgat a kérdéseire:
– Ki tartja fenn a templomot? – kérdi a király.
– Mük, felség! – feleli a plébános, értve ezalatt az egyházközséget.
A katolikus leányiskolában ismét Biró Béla vezette a királyt, mint az iskolaszék elnöke. Itt is érdeklődött az iskolafenntartó iránt:
– Esmég mük, fenség! – feleli a plébános.
A király nagyot nézett, de nem szólt semmit.
A délelőtt folyamán a király még egyszer találkozott a plébánossal a katolikus aggmenházban**. A király talán most már inkább kíváncsiságból, hogy a rejtélyes választ megértse, ismét azzal a kérdéssel fordult a plébánoshoz, hogy ki tartja fenn az intézményt. Biró Béla megint röviden és egyszerűen felelt:
– Ezt es mük, felség!
Ferenc József erre már a fejét fogva odafordul a mellette álló miniszterelnökhöz:
– Mondja, Bánffy, milyen nyelven beszél a plébános?
*góbé – csavaros eszű, furfangos, ravasz ember
** aggmenház – öregek otthona Kolozsváron
