Mi mindenre képes egy kutya Jókai szerint? Ezt az anekdotát Jókai Mórról, annak lányáról, Rózáról és Kúnóról az Aranymorzsák című kötetébe jegyezte le Gárdonyi Géza.
Egy téli vacsora alkalmával mi ketten Feszty Árpáddal előre felmentünk az emeletre.
Az öreg Jókai ott áll a kék bársony-otthonkában a szoba közepén. A kezében esti hírlapot tart.
– No halljátok – mondja -, ma olyasmit láttam, amit még sohase. Azt sokszor láttam, hogy a kutya kinyitja az ajtót, de hogy be is csukja, azt még nem hallottam. Ahogy itt ülök és olvasom a lapot, egyszercsak nyílik az ajtó. Odapillantok, hát látom, hogy a Kúnó megyen ki. Fölkelek, hogy becsukjam utána, hát már akkor az ajtó szép csendesen visszahajlik, becsukódik. Hát mondjátok: láttatok már valaha ilyet? A kutyák értelméről már sokat hallottam, olvastam, de még ezt nem.
Ekkor lép be Jókai Róza. Hallja az utolsó szavakat, és mosolyogva kérdi:
– Mi az?
Az öregúr neki is elmondja.
– Sajnálom – feleli Róza asszony -, hogy elrontok egy regénytémát, de az ajtót az imént nem a kutya csukta be kívülről, hanem én.
Forrás: Gárdonyi Géza: Aranymorzsák
