Guy de Maupassant, a híres novellaíró barátaival egy kávéházban heves eszmecserét folytatott. A téma fölöttébb érdekelt mindenkit: a zsenikről volt szó.
– Az igazi lángelme szerény – vélte valaki a társaságban.
Maupassant helyeslően bólintott:
– Úgy van, barátom. Nagyon igaz! Bizonyítja ezt az is, hogy vannak pillanataim, amikor szinte kételkedem abban, hogy én vagyok a világ legnagyobb és legzseniálisabb írója.
