Kelen Hugó zeneszerző és zenepedagógus egy alkalommal szemére vetette az ifjú Kodály Zoltánnak, hogy az utcán is túlzottan elmélyed a gondolataiba, és soha nem köszön senkinek.
– Bezzeg Bartók – példálózott Kelen Hugó -, Bartók az más ember. Bartók akárhol van, akármerre megy, mindig köszön…
– Bartók valóban mindig köszön – erősítette meg Kelen megállapítását Kodály -, de rögtön hozzá is teszi-, köszön, de nem tudja, kinek…
