Békeffi Istvánnal kibabrált egy hatéves nebuló a forgatáson…
Lakner Bácsi Gyermekszínházából több gyereket is „delegáltak” a háború utáni első filmprodukcióba. Békeffi István időnként bebenézett a forgatásra, és nagyon kedves volt a gyerekekhez. A felvétel egyik szünetében elbeszélgetett velük. Az egyik gyerektől megkérdezte:
– Hogy hívnak?
– Tessék kitalálni – volt a meglepő válasz.
Békeffi felsorolt néhány divatos nevet:
– Péter? Tamás? István? Gábor? Karcsi? Lajos? Józsi?
A gyermek minden név elhangzása után a fejét rázta. Ekkor Békeffi a történelmi nevekkel próbálkozott:
– Árpád? Attila? Koppány? Kolos? Csaba? Mátyás? Ond? Töhötöm?
Ezekkel sem volt sikere, de nem adta fel. Megkérte a gyereket, hogy árulja el nevének első betűjét.
– Rendben. B – könyörült meg a srác Békeffin.
– Balázs? Béla? Bulcsú? Brúnó? Barabás? Boldizsár? Bonifác?
– Nem talált – húzta ki magát büszkén a kölyök.
Most már apró izzadságcseppek jelentek meg Békeffi homlokán, de őt nem olyan fából faragták, aki kudarccal távozik valahonnan. Arra kérte a fiút, hogy mondja meg a nevének második betűjét is.
– Oké! E.
– Benő? Bence? Benedek? Bendegúz? Benjámin?
Az eredmény csupán változatlan, dacos tagadás. Most már nem babra ment a játék! Újabb könnyítésért esdekelt:
– Kisfiam, ez a forgatás addig nem folytatódik, amíg ki nem találom, hogy hívnak. Utolsó kérésem, mondd meg a neved harmadik betűjét!
– Hát jó. R.
– Bernát? Bertold? Bertalan?
Ismét lesújtó fejrázás. Ekkor megszólalt a szünetet jelző duda, ezért Békeffi könyörögni kezdett:
– Kisfiam, ha nem akarod, hogy egy életen át álmatlan éjszakáim legyenek… szabad a gazda! Áruld el végre, hogy hívnak.
A gyerek kihúzta magát és győzelemittasan közölte a megfejtést: – A nevem Beregi Öcsike.
A hatás leírhatatlan volt. Békeffi akkorát nevetett, hogy odacsődült az egész stáb, Keleti Márton rendező és a színészek, Szörényi Éva, Jávor Pál. Békeffi mindenkinek elmesélte, hogyan babrált ki vele egy hatéves nebuló.
Forrás: Kalmár Tibor: A humor háza
